Elzárják majd az autósoktól az új Széchenyi teret

Lakossági fórumon tájékoztatták a városlakókat a jelentős kormányzati támogatással megújuló Széchenyi tér legújabb fejlesztési terveiről. A Fontos Mérnök Stúdió Kft. beszámolója szerint elzárják a gépjárműforgalom elől a teret, csupán a villamost engedik majd be a korzó jellegű területre, a kerékpárosok a tér két oldalán haladhatnak majd, az autók pedig 142 férőhelyes mélygarázsba parkolhatnak.

A rendezvények maradnak, de új arculatot kapnak és máshová kerülnek majd a pavilonok. Fotó: Kuklis István

A Takaréktár utca sarkáig tartana majd a tér, ott egy kisebb zöldterületet alakítanának ki, a Takaréktárból pedig a Horváth Mihály utcába terelnék a forgalmat, a sarok így nem lesz autóval járható. Ezt többen ellenezték a fórumon, ahogyan a kandelábereket is. Alapvetően a középső tengely megmarad és új burkolatot kap a sétány, megszűnnek a szintkülönbségek. Zöld dísztérré alakítják a városháza és a tér közötti terültet, illetve eddig az önkormányzatot és a teret szétválasztó vízmedencét kettévágják és elforgatják, lesz magnóliapark és nagyárvíz emlékmedence is, a parktükröket pedig kiterjesztik. Minden szobor marad, csupán új helyre kerülnek. A rendezvények pavilonjai is új arculatot kapnak, elhelyezésük is más lesz.

Ilyen volt egykor a Széchenyi tér. Fotó forrása: Móra Ferenc Múzeum

A tervezési folyamat a fórum után folytatódik a javaslatok beépítésével, körülbelül 1 év múlva lesznek végleges tervek - a korábbi látványterveket itt találják.

Az 1879-es nagy árvíz tengerré változtatta a Széchenyi teret, amelynek koptatta köveit a francia szpáhi hadsereg az első világháború éveiben, taposták tankok az 1956-os forradalom idején. A 19. század első felében erőteljesen lepusztult, és Móra Ferenc egyik anekdotája szerint, amikor Széchenyi István 1833-ban ellátogatott Szegedre, elkeseredett a főpiac látványán. Azt javasolta az akkori polgármesternek, inkább termesszenek ott krumplit, ha nem képesek megújítani a közterületet. Több néven is illették az idők során, az 1848-as forradalom idején például a Szabadság tér nevet kapta, majd 1860-ban, Széchenyi halála után nem sokkal döntött úgy a városvezetés, hogy a legnagyobb magyarról nevezik el.