Evezőkre vésik a mártírok nevét

Május 18-án avatják fel a mártír cserkészek emlékművét a szegedi Nemzeti Emlékkertben (Földmíves utca 13.). A katonai főtörvényszék 1951- ben „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés" vádjával tizenegy szegedi fiatalt ítélt el, akik a cserkészmozgalom betiltása után is megtartották foglalkozásaikat. Molnár Dénest kivégezték, míg Sahin Tóth Zoltán 10, Jávori Béla 14, Börcsök József 10, Szilágyi János 5, Dobó István 8 év börtönbüntetést kapott. Guzi Zoltánt 3 év fogházra, Kószó Dezsőt és Jójárt Sándort 4-4 év, Csonka Ferencet és Bakacsi Károlyt 3-3 év börtönre ítélték. A cserkészcsapatnak tagja volt az akkor még fiatalkorú Szilágyi Árpád is, a Nemzeti Emlékkert tulajdonosa. Az ő ötletei alapján három fafaragó dolgozik a tölgyfa emlékművön, mint egy alkotótáborban. Nick Ferenc, aki a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke, Farcádi Sándor Levente és Szalai Norbert egy régi tiszai halászcsónakot farag, amely úgy fog állni, mint egy fejfa.

Három nap alatt készül el a csónak az evezőkkel. Fotó: Török János

– Az evezőket, amelyek lapjára rávéssük a fiúk neveit, úgy rögzítjük, mintha versenyen, célba éréskor, az utolsó húzás után tennék le. A lendület viszi tovább őket – magyarázta Nick Ferenc. Három nap alatt készül el az emlékmű farésze. Egy horgonyt is belekomponálnak, amelyen egy nagy cserkészjelvény lesz, bronzból, Barta András szobrászművész munkája.

Az emlékmű elkészítését segíti Dobrotka Pál, a Nemzeti Értékek Könyvkiadó vezetője, Sándor Tivadar, az aradi Szent Gizella-templom plébánosa is nagyobb összeggel járult hozzá – a magánvagyonából.