Ezresekért kockáztatná az életünket az állam

A Dobó utca egyik régi ingatlanjában 3 kémény van, de a házat nem lakják. A tulajdonos 5000 forintot fizetett az ellenőrzésért. Megtudtuk, ha lefalazzák a kéményt, megúszhatják a fizetést, de ha újra fűteni szeretnének, mindent a mai hatályos jogszabályoknak megfelelően kell kialakítani. Így egy új kémény akár több százezer forintba is kerülhet.

– Szerintem elég, ha évente jönnek, de ez kell is, így biztonságos. Nem nagy összeg az ellenőrzés, biztos, ami biztos – mondta [namelink name="Kovács Tiborné"]. Az alsóvárosi nőt a kéményseprőkkel együtt kerestük fel tegnap, miután a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke bejelentette, népszavazást kezdeményeznek a kormány életveszélyes terve ellen.

[namelink name="Vámos Csaba"] arról beszélt, a kormány egyáltalán nem egyeztet a kéményseprőkkel, a rendelettervezetet véleményezhették, időt viszont csak egyetlen hétvégét kaptak rá. A szakszervezet azt szeretné elérni, az állam törvényben garantálja, hogy minimum évente ellenőrizni kell a kéményeket, mivel a kormány épp most készül lazítani a szabályokon. Eszerint a gázzal fűtőket kétévente, a többieket évente keresnék fel a kéményseprők.

Kétezer forintért kockáztatna?

Sokan úgy gondolják, a kéményseprők csak a csekket írják, a szokásos vizsgálat nem ér 2-3 ezer forintot. – Ellenőrzik a készüléket, megnézik, hogy megfelelő-e a kémény állapota, megfelelő-e a levegőbevezetés. Ha problémát észlelnek, jelzik a tulajdonosnak – sorolja a munkafolyamatokat [namelink name="Király József"].

A Szegedi Kéményseprőipari Kft. ügyvezetője úgy látja, a korszerű, zárt égésterű kazánoknál elég lehet a kétéves felülvizsgálat, de a régebbieknél nem. – Nagyon sok helyen működik olyan vízmelegítő, kazán, amely a lakás levegőjét használja el. Ez a legkisebb zavarnál is életveszélyes. Ha a nyílt égésterű készülékeket csak kétévente vizsgálnánk, az beláthatatlan következményeket hozhat – mondta Király József.

Minden ötödik lakástűz a kéményre vezethető vissza

– 2015-ben 1009, idén pedig 461 kéménytűzhöz riasztották a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, a lakástüzek 17 százaléka kéménytűz volt. A lángok nyolcvan százaléka a kémény falára lerakódott korom miatt keletkezik, húsz százaléka pedig a kémény helytelen műszaki kialakítására vezethető vissza – mondta lapunknak [namelink name="Mukics Dániel"]. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője arról is beszámolt, a kémény állapota kihat a szén-monoxid-feldúsulásra is.

Jó kéménynél is ölhet a szén-monoxid

Mukics Dániel hozzátette, a szén-monoxid-mérgezések leggyakoribb oka az, hogy a nyílt lánggal működő háztartási eszközök levegőellátása nem megfelelő, az áramlás pedig – még jól működő kémény esetén is – megfordul a kéményben. 2015-ben a katasztrófavédelemhez 407 riasztás érkezett szén-monoxiddal kapcsolatban, 367-en szenvedtek valamilyen fokú szén-monoxid-mérgezést, 9 ember pedig életét vesztette a mérgező gáz miatt. Csongrád megyében 12 eset során 13 ember szenvedett mérgezést, ketten pedig elhunytak.