Farkas Helga-per: elítélt és védő újra kezdené

Jován László, a Farkas Helga perben tíz év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélt [namelink name="Csapó József"] védője a közeljövőben perújrafelvételi kérelmet terjeszt a Legfelsőbb Bíróság elé. Az ügyvéd szerint az ítélethirdetés után készült, és a birtokában lévő szakértői vélemények fordulatot hozhatnak az ügyben.

Csapót másfél éve, 2000 novemberében társtettességben elkövetett személyi szabadság megsértése és zsarolás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. (A bűncselekmény idején a Btk.-ban még nem szerepelt az emberrablás.)

Farkas Helgát 1991. június 27-én este, Orosháza és Szeged között, az algyői Tisza híd környékén rabolták el. A tettesek, a vádirat szerint Csapó József és társa, Juhász Benedek, megállították a tűzpiros Mazda gépkocsijával Orosházáról Szegedre tartó, őket régóta jól ismerő lányt, és elrabolták. Az autót másnap reggel, a hídtól néhány száz méterre, egy szervizúton találták meg.

Az emberrablók már 27-én este telefonáltak a 18 éves lány szüleinek, és 500 ezer márka, akkori árfolyamon számolva 25 millió forint váltságdíjat követeltek gyermekük szabadon bocsátásáért. A tettesek június 27-e és 30-a között tizennégyszer keresték telefonon a családot, többször meg is állapodtak a pénz átadásában, ám a találkozó egyszer sem jött létre. Június 30-a után megszakadt a kapcsolat a zsarolók és a család között, az emberrablók azután soha többé nem jelentkeztek.

A rendőrség kezdetben „nem vette komolyan" az ügyet, valószínűleg nem gondolták, hogy ilyen bűncselekmény Magyarországon megtörténhet, sokáig azt is hitték, az ügy magától megoldódik, Farkas Helga napokon belül előkerül.

Az utóbbi évtizedek egyik legköltségesebbnek tartott nyomozása évekig tartott. A rendőrök több ezer bejelentést vizsgáltak meg, és több száz tanút hallgattak ki, ám közvetlen bizonyítékkal nem tudták alátámasztani, hogy kik rabolták el a szegedi Deák Ferenc Gimnázium negyedikes tanulóját, hol tartották fogva, és azt sem, hogy a lányt meggyilkolták volna. A család felkérésére az ügyben „nyomozott" Uri Geller világhírű parafenomén is, de több száz magyar kollégájához hasonlóan ő sem járt sikerrel.

A rendőrség közvetett bizonyítékokra alapozva azonban bizonyítottnak vélte, hogy Farkas Helgát Csapó József és Juhász Benedek rabolta el, ők tartották fogva a lányt egy orosházi garázsban, és ők követeltek 500 ezer márkát a családtól. (Arra, hogy Farkas Helga gyilkosság áldozata lett, nincs bizonyíték, ebben nem is hozott ítéletet a bíróság.)

Az ügyészség, elfogadva a rendőrség bizonyítékait és indítványát, vádat emelt az ügyben, amelyben a közvetett bizonyítékokat mérlegelve kétszer a Csongrád Megyei Bíróság, majd többszöri fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság hozott ítéletet. Juhász Benedek nem állt a bíróság elé, mivel a rendőrség elől bujkáló férfit 1995-ben meggyilkolták, holttestét egy Orosháza melletti csatornában találták meg.

Az ügyészség Juhász meggyilkolásával is Csapót vádolta, a vád szerint Juhász Benedeknek azért kellett meghalnia, hogy elfogása esetén ne köthessen vádalkut, és a Farkas Helga ügyben folytatott büntetőeljárásban ne vallhasson Csapó ellen. (A rendőrség, pontosabban a vád egyik (korona)tanúja egyébként Juhász felesége volt, aki azt állította, hogy férje többször is mesélt neki Farkas Helga elrablásáról, amit Csapóval együtt követtek el.) Juhász meggyilkolását azonban a bíróság nem tartotta bizonyítottnak, ezért a vádat ejtette.

A bűntetőper közvetett bizonyítékai között szerepeltek azok a hangfelvételek, amelyek a Farkas-család és az emberrablók közötti beszélgetéseket rögzítették. Szakértők azonosították, pontosabban valószínűsítették, hogy a telefonáló Csapó József volt. Jován László arra alapozza a perújrafelvételt, hogy az általa felkért szakértők szerint nem két csak férfi telefonált a családnak és követelt váltságdíjat Farkas Helga szabadon bocsátásáért, hanem több, legalább három, ami szerinte alapjaiban megváltoztathatja a vádat, és ezzel együtt az ítéletet is. Jován, ha a Legfelsőbb Bíróság elfogadja perújrafelvételi kezdeményezését, és új eljárás rendel el, több olyan tanú meghallgatását is kezdeményezi, akiket eddig nem hallgattak meg.

Farkas Imre, Helga édesapja döbbenten, ugyanakkor értetlenül fogadta a lánya elrablása ügyében tervezett perújrafelvételt. Azt mondta, Helga és családja tragédiája egyeseknek 11 évvel a történtek után is csak reklámot jelent. – Sajnos szomorú tény, hogy gyermekem nem él, az pedig bizonyított, hogy Csapót Helga fogva tartása és zsarolás miatt ítélték el. Nincs olyan nyom, adat, amit nem ellenőriztünk, semmit nem hagytunk ki, a hangfelvétel harmadik „hangjával" mi is számoltunk, tehát ez sem új, de ez semmin nem változtat – fogalmazott a 11 éve elrabolt szegedi diáklány apja, Farkas Imre.

Jogi szakértők nem emlékeznek olyan esetre, amikor a Legfelsőbb Bíróságon sikerrel járt volna perújrafelvétel kezdeményezése és azzal új eljárás lefolytatása. Egyébként a Farkas Helga ügyet jól ismerők szerint a három „hang" csak azt bizonyíthatja, hogy talán lehet egy újabb tettes is, akiről eddig senki nem beszélt, senki nem hallott, de ez alapvetően nem jelenthet fordulatot, a bíróság önmagában, csak erre hivatkozva nem is fogadja el a perújítási kérelmet. Arra a felvetésre, hogy mégis, mi jelenthetne változást az eddigiekhez képest, ami akár új eljárást hozhatna a Farkas Helga ügyben, azt a választ kaptuk, hogy „ha Helga megjelenne, ami sajnos kizárt". Ha felbukkanna egy harmadik személy, és azt mondaná, tévedés történt, nem a tettes került rács mögé, és ezt bizonyítaná, alátámasztaná, akkor ebben az esetben is lehetne beszélni perújrafelvételről, de a nyomozók ezt sem tartják elképzelhetőnek.

(2002 márciusa)