Fejenként 616 forintot eszünk meg naponta: még akár három étkezés is kijön ennyi pénzből - így számol a vendéglátós

Egy magyar átlagosan 616 forintot költ élelmiszerre egy nap alatt – derül ki a közelmúltban megjelent, a Központi Statisztikai Hivatal Területi statisztikai évkönyv, 2017 című kiadványából. Ebből azt is megtudhatjuk, hogy egy magyar éves összfogyasztásának értéke átlagosan 1 millió 22 ezer forint, amelyben a bútorvásárlástól a rezsiköltségen és ruházkodáson át az élelmiszerig minden fogyasztási tétel benne van – ezt a hvg.hu közölte.

A tanulmány úgy számol, a legtöbb pénz élelmiszerre megy el: erre 225 ezer forintot költ egy év alatt egy átlagos fogyasztó. Ez azt jelenti, hogy naponta 616 forint jut ételekre. Ami az innivalókat illeti: alkoholra egy év alatt 33 ezer forint megy el, alkoholmentes italokra pedig csak 21 ezer, amibe a csapvíz nem számít bele.

A számokat elosztva, havonta átlagosan áramra, gázra és tüzelőanyagokra 10 ezer 800, vízre 4300, közlekedésre 9800, ebből az autókra 7200, kultúrára és szórakozásra havi 5700 forint megy el. Mi arra voltunk kíváncsiak, mire elég a napi 616, élelmiszerre költött forint, ezért egy vendéglátóst, egy fitneszversenyzőt kérdeztünk, és elmentünk egy nagy áruházba, hogy megpróbáljunk ebből a összegből kihozni három étkezést.

– Ez nem lehetetlen, de a statisztikában benne vannak a két Michelin-csillagos, budapesti Onyxban felszolgált négyfogásos ebédmenü (21 ezer 900 forint) hozzávalói, és az a kisnyugdíjas is, aki a csirke far-hátat szopogatja napokon át, vagy az a hátrányos helyzetű gyerek, aki egy nap egyszer, a menzán eszik meleg ételt – kezdte Veres Orsolya, a nemrégiben Tápéra költözött Diófa vendéglő üzletvezetője.

Az étterem séfjének segítségével az is kiderült, hogy az aznapi menüben szereplő Dubarry csirkemell petrezselymes burgonyával hozzávalói adagonként 390 forintra, a milánói makaróni pedig adagonként 410 forintra jön ki. Ebben persze nincs benne a rezsiköltség, a bérek és a járulékok.

Látványosak az ország egyes részei közötti különbségek, ha azt nézzük, hol mennyit költenek arra, ami nem a létfenntartáshoz szükséges – írja a tanulmányból szemezgetve a hvg.hu. A kultúra, szórakozás nevű kategóriában a közép-magyarországiak, a budapestiek és a Pest megyeiek évi 112 ezer forintot költenek el, míg a lista második helyén álló nyugat-dunántúliak is csak 66 ezret. Hasonló a helyzet a vendéglátással is: a szállodákban és az éttermekben egy közép-magyarországi átlagosan évi 60 ezer forintot hagyott ott, a listán második dél-alföldieknél pedig 36 ezer forint a mutató.

– Ha így nézzük, akkor akár még majdnem ki is jöhet három étkezés 616 forintból, de azt is tudni kell, hogy egy személyre a legdrágább főzni – tette hozzá a szegedi vendéglátós.

Kevésbé derülátó Szikszai Ágnes személyi edző és fitneszversenyző, a szegedi Fit Food Bar ötletgazdája, aki azt mondta, számára az egészséges táplálkozás tudatosan, célirányosan megválasztott alapanyagokat, az egyén életmódjához illeszkedő, annak megfelelő tápanyagbevitelt és napi ötszöri étkezést jelent.

– A napi 616 forint a vörös húsok fogyasztását, vitaminok pótlását nem teszi lehetővé, így tápanyaghiány, funkcióbeli változások lépnek fel, amelyek kihatnak az egyén életminőségére – magyarázta.

Mi az életminőségünket nem kímélve az egyik szegedi nagyáruházban próbáltunk meg bevásárolni 616 forintból úgy, hogy abból reggelire, ebédre és vacsorára is fussa. Nem volt sem egyszerű, sem pedig finom vagy változatos, de sikerült.

Azt feltételezve, hogy olaj vagy zsír, paprika és más szükséges fűszerek vannak otthon, fél kiló kenyeret, egy klasszikus, fémdobozos májkrémkonzervet, egy hagymát, négy darab krumplit és egy pár virslit vásároltunk, mindezért 611 forintot hagytunk a kasszánál. Ha reggelire májrémes kenyeret eszünk, ebédre pedig paprikás krumplit főzünk virslivel, abból jó esetben vacsorára is marad – ennyire telik napi háromszori étkezésre a KSH által kiszámolt összegből.