Szeged és környéke

2012.01.11. 21:44

Felhígult szakma, megtépázott presztízzsel: ügyvédnek mindenkit fel kell venni

Szeged – 2011-ben egyszer csak megindult a lavina a Szegedi Ügyvédi Kamara alatt. K. Zoltán és ügyvédjelöltje, valamint Hadfi János ügyei miatt régen látott presztízsveszteséget szenvedett el a testület. A kamara elnökével, Kertész Józseffel beszélgettünk nemcsak a fent említett ügyekről.

Garai Szakács László

Kertész József. Fotó: Frank Yvette

Kertész József. Fotó: Frank YvetteElsőre elegánsan, jó ügyvédhez méltón kerüli ki kérdésemet [namelink name="Kertész József"] ügyvéd, a Szegedi Ügyvéd Kamara elnöke, amikor arról érdeklődöm, mennyire nehéz manapság a hivatala. Aztán persze válaszol is: – Nem a kamara elnökének nehéz lenni. Ez egy megtisztelő pozíció, hiszen a tagság bizalmát élvezve lettem a szegedi kamara vezetője. Inkább az ügyvédség helyzete nehéz: a recessziót mi is megérezzük, hiszen egyre kevesebb a fizetőképes ügyfél. Arról nem is beszélve, hogy egyre bonyolultabb ügyeket kell vinnünk. De tisztában vagyok azzal, a kérdése nemcsak erre vonatkozott. Az utóbbi időszakban sajnos több kollégával kapcsolatban merültek fel problémák, ezeket mi a helyén kezeljük, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme – mondta Kertész.

Bármelyik ügyvédből pillanatok alatt gyanúsított lehet

Az ügyvédi kamara elnöke ezután elmondta azt is, miért és hogyan gyanúsítanak meg egyre többször ügyvédeket különböző bűncselekményekkel. – A vádhatóság, a rendőrség és a nyomozóhatóság álláspontja szerint ma bárkit a vádlottak padjára lehet ültetni, akár egy elítélt, akár egy őrizetes vallomása alapján. Hamis tanúzásra való rábírásban, mint bűnsegéd követhet el bűncselekményt az ügyvéd, ha nem vigyáz. Ma ugyanis az a helyzet ha egy elítélt vagy gyanúsított azt mondja, hogy „nekem kérem az ügyvéd azt mondta, hogy egy ilyen és ilyen tanút kell szereznem, és a tanúnak ezt és ezt kell mondani", akkor ez alapján az ügyvédet is nagy valószínűséggel bevonják az eljárásba, és később vádlottként kell a magatartásárért felelnie. Közben az ügyvédi törvény is azt mondja, hogy az ügyvédnek, megbízás alapján az ügyfél érdekeben kell eljárni, őt kell képviselni a törvény adta kereteken belül. Ilyen esetekben az ügyvéd mit tud mondani az ügyfelének? „Önt lopással, csalással, akármivel gyanúsítják, ezt úgy lehet kivédeni, ha tudja bizonyítani, hogy nem követte el azt, amivel vádolják." Az én értékítéletem szerint ez nem hamis tanúzásra való rábírás, hanem az ügyfél tájékoztatása – tette hozzá Kertész József, aki aláhúzta, csak úgy tudja megvédeni magát az ügyvéd, ha írásban felveszi a megbízást, a tényállást, a tájékoztatást és a jogkövetkezményeket. – Ez az esetek többségében így is van, ugyanakkor vannak olyan kollégák, akik nem teszik ezt meg, vagy csak jóval később. Ők könnyen bajba kerülhetnek. Pedig ezzel kivédhetjük magunkat minden támadás alól. Ilyenkor az ügyvédnek kell bizonyítania ártatlanságát és ha nincs papír, akkor egy szóbeli állítás áll szemben egy szóbeli tagadással. Ilyenkor minden azon múlik, kinek hisz, kinek akar hinni a vád- és nyomozóhatóság valamint a rendőrség – jegyezte meg a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke.

Az utóbbi időszakban sajnos több kollégával kapcsolatban merültek fel problémák. Fotó: Frank Yvette

„Az utóbbi időszakban sajnos több kollégával kapcsolatban merültek fel problémák." Fotó: Frank Yvette

Az egyik legextrémebb jelölt

„Vezető pozícióban, bírósági elnökként dolgozott egy úriember a bírói karban a kilencvenes évek végén. Ott bűncselekmény határát súroló dolgokat csinált, ezért elmozdították a bírói karból. Kérelmezte a felvételét a Szegedi Ügyvédi Kamarába. Összeült az elnökség, és megbeszéltük, ilyen emberre nincs szükségünk, elutasítottuk a kérelmét. Azt ő megfellebbezte, a Magyar Ügyvédi Kamara helyben hagyta a döntésünket. Ezután ez a személy a Legfelső Bírósághoz fordult, amely megváltoztatta a kamarai döntést, ugyanis álláspontjuk szerint azért, mert valaki bírónak alkalmatlan volt, ügyvédnek még alkalmas lehet. Kénytelenek voltunk felvenni. Majd már ügyvédként öt fegyelmi eljárás volt ellene, kétszer bűncselekményt is elkövetett, és el is ítélték. Aztán öngyilkos lett, amikor már teljesen elsüllyedt, de ilyen kollégát is fel kellett vennünk egy bírósági döntés miatt – mesélte Kertész József.

Kertész beszélt arról is, Szegeden jó néhány ügyvéd tejért, kenyérért dolgozik, szó szerint. – Több mint 500 ügyvéd, 160-170 ügyvédjelölt van Csongrád megyében. Amikor kezdtem a pályámat, 91-en voltunk, és kényelmesen elláttuk az összes ügyet. Nagyon felhígult a szakma és nem tudunk tenni ellene. Komoly nehézséget jelent az idegen pályáról való átjövetel is. Jelenleg az ügyészség, bíróság, végrehajtók, a közigazgatásban dolgozók közül, ha leteszi valaki az ügyvédi szakvizsgát, bármikor dönthet úgy 40 éves fejjel is, hogy praktizálni kezd. Ezt nem tudjuk megakadályozni, hiszen, ha megvan valakinek a jogi szakvizsgája, büntetlen előéletű, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata szerinti tárgyi feltételeknek megfelel – egyebek mellett van megfelelő irodája, telefonja –, akkor fel kell vennem a kamarába, ha jelentkezik. Nem mondhatjuk azt, hogy nincs hely, így is sokan vagyunk, próbálkozzon máshol, a kamara elnökségének nincs mérlegelési lehetősége. Mindössze annyi jogszabályváltozás történt, hogy az úgynevezett idegen pályáról érkező és szakvizsgázott kérelmezők a felvételt követően egy évig alkalmazott ügyvédként kell dolgozniuk.

Fegyelmik, kizárások és azok utóélete

Szóba kerültek a fegyelmi ügyek, kizárások is, hiszen tavaly azt sem úszta meg a szegedi kamara. [namelink name="Hadfi János"], első fokon elítélt ügyvéd ügye kapcsán Kertész elmondta, ha valamelyik ügyvéd ellen büntetőeljárás indul, akkor „elrendelem a fegyelmi eljárást. Az eljárás jogerős bírói döntéséig az elrendelt fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság felfüggeszti, de bizonyos cselekmények esetén az ügyvédet tevékenységének végzése alól is felfüggesztheti. Az ön által említett kollégánál nem ezt történt. Elrendeltem a fegyelmit, ám ő belátta, nem maradhat még felfüggesztve sem a kamara tagja, és lemondott a tagságáról. Ennek jogi jelentősége is van: ha a fegyelmi tanács zár ki valakit, akkor az illető tíz évig nem praktizálhat. Ha valaki viszont önként mond le tagságáról, melyet követően még az ügyvédkedés alatt elkövetett cselekmény jogkövetkezményeként elítélik, akkor az elítélést követően a mentesülési idő letelte után kérheti felvételét bármelyik kamarába. Ettől függetlenül ebben az esetben is az eljáró Fegyelmi Bizottság ki is zárhatja az ügyvédet az elkövetett cselekmény fegyelmi büntetéseként. Precedenst ilyenre szerencsére nem tudok mondani" – tette hozzá Kertész József. Tavaly 21, 2010-ben 24 fegyelmi elrendelt eljárás indult Szegeden.

Presztízs: van még olyan?

A kamara elnöke szomorúan jegyzi meg, hogy az ilyen esetek miatt is vannak nehéz helyzetben. – Az átlagember általánosít. Ügyvédekről beszél, nem arról a bizonyos ügyvédről. Nagyon komoly presztízsveszteséget szenvedtünk el az utóbbi időben. Lassan tényleg „igazak lesznek" az ügyvédes viccek, pedig a szegedi és a magyar ügyvédi társadalom rendkívül tisztességes. Csakhogy ezen esetek miatt hatalmas a bizalomvesztés. Egyre inkább jellemző, hogy ügyfelek leellenőriztetnek minket más kollégákkal. Tényleg annyi a napi díj? Letétbe helyezhetem én ott a pénzem? Ezek napi kérdésekké váltak, sajnos. Nincs másunk mint a becsületünk, de ezt a legnehezebb visszaszerezni és csak úgy tudjuk, hogy még tisztességesebben, még precízebben, még jobban dolgozunk – mondta Kertész.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!