Feltérképezték a Tisza forrásvidékét

Akinek nagy tervei vannak, de nincs hatalmas vagyona, hogy valóra váltsa, annak legyen mérhetetlen ereje, kitartása és sok barátja, tanítványa, mint a szegedi Tóth Imrének. A nyugdíjas egyetemi földtanoktató ugyanis a maga 74 esztendejével és 153 centiméterével már huszadik éve motorja a Geo-Environ Környezetvédő Egyesületnek. Azt vette a fejébe, hogy folyók, patakok, erek forrását térképezi fel. Eddig 1800-at sikerült.

Tizenegy éve járnak ki Ukrajnába, hogy a Kárpátaljai Nemzeti Parkban megtalálják és tisztázzák a Tisza forrásvidékeit. Vidékeit, merthogy előttük csak egyetlen egyet ismertek. A Fekete-Tiszát a magyar tudósok 120 éve térképre tették a Rahói járásban, Körösmező falu határában, de az is romjába dőlt, elfelejtették. Ahhoz, hogy a magyar kutatók megint rábukkanjanak, nem volt elég a környezetvédelmi minisztérium támogatása és a tagok saját pénze, még az elemekkel is meg kellett küzdeniük. Ez ugyanis a Keleti-Kárpátok legcsapadékosabb területe 1250 méter magasan.

A Fehér- és a Fekete-Tisza a Kárpátokban folyik össze.
Tóth Imréék a falutól 23 kilométerre verekedték át magukat a rengetegen ott, ahol a 2001-es árvíz nyolc hidat elsöpört, és abból csak kettőt építettek újjá. Geológusok, földrajz tanárok, erdészek és műkedvelő természetjárók bérelt teherautóval hatoltak át a járhatatlan erdőségen, de az utolsó két kilométeren gyalog kapaszkodtak fel esőben, sárban és – mialatt itthon dühöng a kánikula – 8–10 fokban. Őrházban laktak, és pallót vágtak, követ hordtak, hogy helyrehozzák az utat, a forráshoz útjelzéseket festettek, szeméttárolót és illemhelyet alakítottak ki. Pár hete készültek el a kitisztított forrás sziklafoglalatával, ami korábban 3 liter vizet adott percenként, most 12 liter folyik belőle. A héten avatnák és átadnák Ukrajnának, csakhogy nem kaptak még rá hivatalos engedélyt.

Tóth Imréék felfedezték, hogy létezik 1400 méter magasan egy másik forrása is a Tiszának, a Fehér-Tisza. Azt is bebizonyították a magyar földtanászok, hogy bár ilyen néven emlegettek korábban egy másik, Bélij nevű patakot, annak semmi köze a Tisza eredetéhez. Az igazi Fehér-Tiszát és forrását Láposmező falutól 17 kilométerre találták meg. Addig a patakot Sztohovec néven ismerték. A kikutatása még a Fekete-Tiszáénál is vadregényesebbre sikerült, mert a kezdetéhez se híd, se út nem vezet. Két és fél óra „dzsungelbeli" hegymászás árán érték el.
– Sajnos az a forrás jó ideig nem lesz látogatható, mivel 100 méterre van a román határtól, ráadásul nemsokára a még szigorúbban ellenőrzött schengeni határ lesz a romániai. Engem a határzónában háromszor tartóztattak le fegyveres határőrök a tanítványaimmal – idézte fel Tóth Imre.

Tóth Imre két expedíció között.
Fotó: Miskolczi Róbert
Fekete-fehér

A folyó fekete és fehér elnevezése is a színére utal, mint lejjebb a szőke. Sötétre homokkő és pala festi, fehérre a világos kőzetek. Mindkét Tisza 35–40 kilométert tesz meg, mire belefut a szőke Tiszába. Honnan tudják, melyik forrás tekinthető a folyó nullapontjának? Ez a földtan tudománya: a vízhozamból következtetik, GPS-szel mérik és mobillaborral elemzik. Végül 5–6 eret összeterelnek, hogy a sziklakifolyásnál foglalattal megjelölhessék a hivatalos forrást. Milyen hosszú a Tisza? Hivatalosan 592 kilométer, de pontosan még senki nem mérte le végig, és emiatt nem erősíti meg a szegedi kutató sem a rengeteg kanyarulata miatt.