Fiatalos és kísérletező – Rhoda Scott Szegeden

A négy-ötezer forintos jegyárak ellenére a földszint első sorától a páholy utolsó soráig tele a Belvárosi mozi Zsigmond Vilmos Terme a blues- és jazzfesztivál nagy durranása, Rhoda Scott triójának koncertjére. Sokan először láthatják élőben a művészt, a többség azonban – az átlagéletkor alapján – már ott lehetett egy-két fellépésén. Az egyik nézőnél egy 1974-ben dedikált Rhoda-kép van.

A Mezítlábas Hölgyön azonban nyoma sincs a hetven esztendőnek. Egész testtel zenél, a Hammond-orgonával néha templomi hangulatot teremt, időnként pedig magyar rajzfilmek jutnak eszünkbe, nekem a Frakk, másnak a Kukori és Kotkoda.

A harsonás Sarah Morrow fehér csizmában és fehér kabátban mintha a Kill Billből jött volna – de ő a gyilkos szólókat pozanon adja elő. Egyszer komoly, aztán tréfás, néha mintha a sivatagból szólna, máskor meg a tenger mélyéről. Ő a hangulatfelelős, vagy ahogy mellettem fogalmaz valaki: „hatalmas show-asszony!"

Fehér blúz, fekete nadrág, hátrafogott haj, szemüveg – Julie Saury inkább tűnik egy vers- és prózamondó verseny nevezőjének, mint laza dobosnak. A tényt, hogy mégis az, a lila dobverők előre vetítik, az első ütemek pedig megerősítik.

Rhoda Scott a Belvárosi moziban. Nagy siker volt.
Fotó: Segesvári Csaba
A három nő egymásra hangolta az agyát, a lelkét és a szívét, a hangszerekből folyik a zene. Játszanak New Orleans-i dallamokat és a saját szerzeményeket, kísérleteznek mindennel, az Ain't No Sunshine-t ötféle módon értelmezik egy előadáson belül.

A koncert végén kötelező – de vajon miért az?! – énekeltetés, majd visszatapsoljuk a zenészeket. Az ismétlés szám a Nyuszi ül a fűbenre épül – Rhoda egész jól kimondja a címet, aztán közli: megtanítja a dalt Sarah-nak. Sarah bohóckodik, elsőre „elrontja", aztán tökéletesen átértelmezik a dalocskát.

– Nagyon boldog vagyok, hogy visszajöhettem Magyarországra – mondja magyarul Rhoda Scott, és boldog a szegedi közönség is. A totális jóérzés bizonyítéka: a program szerint 75 percen át zenéltek volna, de a produkció több mint két órán át tartott.

Személyes megjegyzés a szervezőknek: legközelebb ne engedjék be azt a nézőt, akinek háromszor szólalt meg a mobiltelefonja a koncert alatt.

Feszegetni a határokat

Rhodáék előtt a Tóth Bagi Band koncertezett. Az együttes vezetőjétől, Tóth Bagi Csabától azt kérdeztük: miért jellemző annyira a blueskoncertekre a feldolgozás a saját számok helyett. – A blues behatárolt műfaj. Lehet feszegetni a határait, bármit elvisel, más kérdés, hogy az mennyire etikus – fogalmazott a zenész, majd hozzátette: ebben a műfajban a saját szám főleg saját szöveget jelent. Ha ők dalt szereznek, azt más műfajban teszik.