Film készült a szegedi Palánkról

Szeged mai belvárosának őse a „Palánk", a Tisza mellékágai, és a mocsarak közül kiemelkedő három domborulat legmagasabbikán alakult ki. A város magját, a vár körüli területet sokáig valóban palánk, azazkihegyezett cölöpökkel megerősített földsánc védte. Ez volt a vár külső erődje. Védőszárnyai alatt sóházak húzódtak meg, hal- és búzapiaca messze földön híres volt. Itt épültek fel a jobb módú iparosok, kereskedők, egyéb tehetős polgárok házai.

A Palánk név legrégebbi előfordulása 1630-ból való. [namelink name="Horváth Ferenc"] régész a filmben arról beszél, hogy miként alakult ki a városrész, milyen változtatásokat vitt végbe a török, hogyan látták a nyugati utazók a városrészt. Korábban a Palánk volt a város szíve. Itt voltak a piacok, itt álltak azok a boltok, melyek megalapozták Szeged kereskedelmi központ jellegét. Az 1879-es Nagy Árvíz idején csak a Palánk „magasodott ki" a vízből, ami jelezte, hogy az újjáépítés és a belvárosi részek feltöltése előtt a Palánk magasabban állt, mint a többi városrész. Talán ennek is köszönhető, hogy a Palánk őrizte meg legtovább a nagy víz előtti arculatát.

A 34 perces dokumentumfilmben 3D-s animáció segítségével követhetik nyomon a nézők, hogy milyen volt egykoron a szegedi Palánk, a mai belváros e része. A film két narrátora Bács Ferenc színművész és Dióssy Klára, az MTV szerkesztő-riportere. A több hónapos előkészítés, három napos intenzív forgatás után létrejövő filmet a dél-alföldi nagyközönség november 23-án, pénteken 13 óra 30 perckor láthatja az MTV 1-es csatornáján.