Fogott a táltos átka a palagáz kutatóin: még nem biztos, hogy hiába költötték el két folyami híd árát

– 10 milliós nagyságrendben fizetett iparűzési adót nekünk a TXM Kft., amikor a próbafúrásokat végezte, és tartálykocsival vitte a felhozott, kólaszínű könnyűolajat Algyőre. Ezért is sajnáljuk, hogy nem kezdte el a kitermelést. Nagyot segítene Magyarcsanádon az abból remélt adóbevétel – válaszolta kérdésünkre Farkas János magyarcsanádi polgármester.

A község közigazgatási területéhez tartozik a Magyarcsanád-1 jelű kút, ahol gáz után kutatott a kft. A községvezető hozzáteszi, a cég most is küldi a helyiadó-bevallást, de munka nem folyik. Magyarcsanádnak ma a teljes iparűzésiadó-bevétele évente körülbelül 10 millió.

A TXM Kft. a Falcon Oil nevű energiaipari világcég magyarországi leányvállalata. 2007-ben szerzett nálunk 35 évre szóló termelési engedélyt. Úgy tervezte, hogy miután feltérképezi a nem hagyományos szénhidrogénmezőt, és kikísérletezi a rétegnek megfelelő kitermelési technikát, 2012-től már évi 10 milliárd köbméter gázt hoz a felszínre.

A kutatásra néhány év alatt 75 milliárd forintot költött el Csongrád megyében, jórészt Makó közelében. Ezt magánbefektetők fedezték. Összehasonlításképpen: az M43-as autópálya Makótól az országhatárig 46 milliárd forintba került.

Kiderült, hogy az első kutatások alapján az úgynevezett Makói-árokban ezer milliárd köbméternyi palagáz lehet, ez az ország gázfogyasztását 100 évig fedezné, ráadásul Magyarország alatt máshol is vannak ilyen, nem hagyományos szénhidrogénmezők. A hatalmas vagyonról úgy írt a hazai sajtó, mint az aranytojást tojó tyúkról, politikai téma lett belőle. 2006-ban még egy táltos is elutazott az óföldeáki gázkúthoz, hogy jelképesen visszavegye a kincset a külföldi tulajdonban álló cégtől.

Az első fúrások azonban nem a várt eredményt hozták. Emiatt a TXM befektető partnerei – az ExxonMobil és a Mol, majd az utóbb megnyert szerb NIS is – hátat fordítottak a megkezdett beruházásnak. A TXM mindent elkövetett, hogy új partnert találjon. Szabó György, az akkori ügyvezető tanulmányt készíttetett a palagáz-kitermelés módjáról, és párbeszédet kezdeményezett zöldszervezetekkel a munkáról, hogy minden kérdésükre választ kapjanak, és ne az Amerikában történt esetek alapján ítéljék meg a rétegrepesztés technológiáját. A környezetvédelmi felügyelőség egyszer nem engedélyezte a cégnek ezt a műveletet. A kft. fellebbezett, és reménykedett, miután 2013-ban a visegrádi országok miniszterelnökei arról beszéltek, támogatják a palagáz-kitermelést. Abban az évben a TXM még három helyen dolgozott Csongrád megyében, és a kutak egy részének geotermikus hasznosításával is foglalkozott.

Kútfejek Óföldeák mellett. Tizenegy éve még táltos is járt itt, ma már nincs akkora forgalom.

Fotó: Karnok Csaba

Aztán 2015-ben arról írt a napi.hu, hogy a TXM 100 százalékban leírta a gázkutatási munkához szükséges eszközök könyv szerinti értékét. A cég arra hivatkozott, hogy ezek hasznosíthatósága bizonytalan, mivel a gázvagyon kitermelésére nincs érdeklődő, sem befektető. A Falcon Oil – az alacsony olajárak miatt – maga nem akart több pénzt költeni erre.

Felvetődött, a magyar állam is folytathatná a megkezdett munkát, ilyen szándék azonban egyelőre nincs. Azt az adatbázist, amit a TXM összehozott eddig a gázmezőről, lehet használni, de addig nem sikerült eljutni, hogy kiderüljön, a lent lévő palagázból mennyit lehet kitermelni.

A Magyar Tudományos Akadémia álláspontja is az volt, hogy ha nagy is ez a gázkincs, vizes üledékekben húzódik, a nagy mélység és nyomás miatt a kitermelés nagyon drága lenne. Egy évtizeden belül biztosan nem várható „palagáz-forradalom" Magyarországon. A TXM Kft.-t az interneten található budapesti irodai telefonszámon már hiába kerestük.

„Az az állítás, hogy a 75 milliárd forint kidobott pénz volt, pillanatnyilag igaz lehet. De ez egyelőre befejezetlen történet" – mondta felvetésünkre egy lapunk által megkérdezett szakértő. Szerinte az energiapiac idővel alakulhat úgy, hogy megérje a makói gázvagyon kitermelése. S ha már a gázzal nem kezdenek semmit, a geotermikus hasznosítás is szóba jöhet. A TXM egyik kútjánál a „talphőmérséklet" 270 Celsius-fokos, ami Európában ritkaságnak számít.