2019.06.04. 12:18
Gulyás László: Trianon keserédes a szegedieknek - Közérthetően ír könyvében a békediktátumról az SZTE professzora
1920-ban több mint hárommillió magyar került Romániához, Szerbiához, Csehszlovákiához és Ausztriához, azóta kisebbségként élnek ott - többek közt róluk szól az SZTE professzorának kötete. Azt mondja, a békediktátum egyetlen pozitívuma, hogy egyetemet kapott Szeged.
Kilencvenkilenc évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban. Ez jelentős területektől fosztotta meg hazánkat és ezzel együtt Csanád és Csongrád vármegyéket is. Ennek kapcsán kértük interjúra Gulyás László történészt.
– A dualista korszakban 10-11 gazdasági régió keretei között fejlődött az ország gazdasága. Ezek közül az egyik legfejlettebb a délvidéki volt Temesvár, Szeged és Újvidék központokkal. Ezt a régiót három részre vágták a békediktátummal, Jugoszlávia és Románia kapta a nagyobb részt, nekünk csak nagyon kicsi sáv jutott, viszont szegedi központtal. A békecsinálók egy nagyon jól működő régiót vágtak háromfelé. Szeged gazdasági hátországát pedig teljesen elcsatolták. Pozitív viszont, hogy bizonyos városi funkciókat elnyert Szeged, így lett például egyeteme is, mert Kolozsvárról ide helyezték azt át. Trianon tehát keserédes a szegediek számára – magyarázza a Szegedi Tudományegyetem professzora. Gulyás László elmondása szerint a megyében Makót is jelentősen érintette a trianoni szerződés, ugyanis a románok azt szerették volna, ha hozzájuk csatolják a települést.
– Véletlenül maradt magyar város. Amikor azon a délutánon Versailles-ban húzták a délvidéki határokat, az amerikai delegáció Aradot Magyarországnál akarta hagyni, ugyanekkor a brit delegáció katonai és vasúti okok miatt Makót Romániához akarta csatolni. Végül az olasz delegáció közvetítésével amerikai–brit megegyezés született: Arad Romániához került, míg Makó magyar város maradt. Ennyin múlott a színmagyar Makó sorsa.
Könyvet írt a trianoni eseményekről Gulyás László. Bárki számára érthető és elérhető kutatási anyag. Fotó: Kuklis István
A történész szerint a trianoni békediktátum hatását még ma is érezzük, ilyen például, hogy Szegedről Pécsre vonattal nehézkes a közlekedés, csak négy átszállással tudunk eljutni. Ezt szintén a határok meghúzása eredményezte, direkt úgy alakították futásukat, hogy a Pécsre vezető vasútvonal Szerbiához kerüljön – tette hozzá.
Gulyás László könyvet is készített Trianonról közérthetően címmel a nemzeti, polgári, konzervatív történetírás jegyében.
– Fontos, hogy egy diplomás embernek legyen valami általános képe a trianoni eseményekről, ezért indítottuk el az egyetemen a Trianon-kurzust, amelyre fogorvos-, agrármérnök- és fizikushallgató egyaránt jelentkezhet. Szinte mind a 12 karról vannak diákok az előadásokon. A kurzuson elhangzott előadások szerkesztett, lektorált, jelentősen bővített verziójából született meg a könyv, amely bárki számára érthető. Történészként kötelességünk a kutatásainkat mindenki számára érthetővé és elérhetővé tenni, vagyis társadalmasítani a kutatást. Missziója a kötetnek, hogy bemutassa, hogyan született meg a határainkon túl élő magyar kisebbség. Hiszen a Kádár-korszakban tilos volt beszélni róluk, ezt a tudásbeli űrt pedig pótolni kell – nyilatkozta lapunknak.
