Gyálánál van az ország legmélyebb pontja

Mégsem Tiszaszigeten, hanem Szeged déli határában, a gyálai mezőn található az ország legmélyebb pontja. Ezt a legkorszerűbb geodéziai műholdas helymeghatározó mérések mutatják. A tényt a szegedi egyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének adjunktusa, Szatmári József erősítette meg.

Ettől a sorompótól számítva három kilométernyi sártenger választott el tegnap bennünket az ország legmélyebb pontjától. Szatmári József terepjárója sem tudott megbirkózni az úttalan úttal Fotó: Segesv
Lapunkban márciusban írtuk, hogy a megye legmagasabb pontja az öttömösi Szerelem-domb 127,8 méterrel van a tenger szint felett, a legmélyebb pedig, Tiszaszigetnél, 75 méterrel.

Gyálaréti Vénusz

A Szeged határában megtalált mélypont megközelíthetetlen, mert nádas sártenger borítja, és nem jelöli semmi. Ezért a szintjelzéshez megfelelő hely továbbra is Tiszasziget – mondja a geoinformatikus. Pedig a gyálarét-lúdvári határ is felmutatott már nevezetességet. A hatvanas években a Móra-múzeum régészei egy 7700-7800 évvel ezelőtti újkőkori település nyomaira bukkantak itt. [namelink name="Horváth Ferenc"] régész elmondta: parasztgazdálkodással foglalkozó népcsoport nyomait találták, várét nem.

Előkerült viszont egy termékenységet szimbolizáló kultusz-szobrocska. A szertartások kellékeként használt, tizenhat centiméteres nőfigura – szakszóval „zsírfarú" – telt idomai miatt a Lúdvári Vénusz nevet kapta. A múzeum tulajdona, és most is látható a vásárhelyi állandó kiállításon.  – Belvizek kutatásával, domborzatmodellezéssel foglalkozom. A Tisza szabályozása után állapíthattak meg először ilyen mélypontot, mert addig a folyó vándorolt, és a hordalékával állandóan változtatta a domborzatot – mondja a geoinformatikus és mutatja a mérési térképeit.

Logikusan mindig is a déli határszél felé volt a legmélyebb terület, azért folyik erre a Tisza. A legmélyebb pontot a hetvenes években Tiszaszigetnél jelölték ki – 75,8 méterrel a tengerszint felett. Az útikönyvekben is így szerepelt. Nagyjából tíz éve, ahogy a műszerek egyre precízebben mértek, lehetett pontosítani, hogy pontosan merre is „lejt" az ország. A legújabb adatokat a műholdas mérőeszközök, a GPS-ek szolgáltatták.

Szatmári József kimutatta, hogy Tiszasziget az eddig mértnél valójában egy méterrel magasabban fekszik: 76,7 méteren. A legmélyebb pont pedig nem a folyó jobb partján van, hanem a másikon, Szeged határában, a Tisza és a gyálaréti holtág között, Lúdvárnál. Méghozzá 75,8 méteren, azaz ugyanolyan „magasan", mint amennyit korábban Tiszaszigetnél mértek.

Süllyedünk

A tengerszint felett mért magasság viszonylagos – máshol van az egyezményes nullapont világszerte. Hazánkban a második világháborúig az Adriai-tenger Triesztnél mért szintjét vették alapul a térképészek, akkor az egész keleti blokk országai áttértek a Balti-tengernél lévő königsbergi nullához és minden 67 centivel feljebb került. Az uniós országokban megint más, az amszterdami nullapont a mérvadó, ez a königsbergitől 14 centivel alacsonyabban van. Ehhez a rendszerhez hazánk még nem csatlakozott.  Tiszasziget évtizedek óta büszkélkedik vele, hogy ott van Magyarországa legmélyebb pontja. [namelink name="Bodó Imre"] polgármester kopjafát is állíttatott a határban. Ez 1998-ban történt, amikor a helység első embere lett. A kopjafa mellett emlékkő is hirdeti a „legséget". A mélypont kedvelt kirándulóhely. Biciklisek és buszos turisták keresik fel, nyugdíjasklub tartja ott kihelyezett üléseit.

Kiépített út híján esős időben nehezen megközelíthető, ezért a polgármester már tervet is készíttetett az útépítésre. Tegnap arról kérdeztük, miként érinti őt és a tiszaszigetieket, hogy az új mérések szerint Szeged mélyebbre van náluk.

– Remélem, a mélypont marad ott, ahol eddig volt. És megmarad nekünk mint látványosság és kirándulóhely – mondta. Ez a dolog érzelmi része, fűzte hozzá, de döntsenek a tények. Tájékozódik, és tudomásul veszi, ha a mérések eredménye hitelesnek bizonyul.