Háborúk robbanhatnak ki a víz miatt

Azért a víz az úr

Az ENSZ becslése szerint a világ édesvízfogyasztása húszévente megduplázódik. Előrejelzésük szerint 2040-re a Föld népességének közel fele vízhiánytól fog szenvedni. Szomjas tömegek indulhatnak el „A következő közel-keleti háború a víz miatt fog kitörni, nem a politika miatt"– mondta harminc éve [namelink name="Butrosz-Gáli"] volt ENSZ-főtitkár. Egyesek szerint már elkezdődött a vízháború, mert Szíriában és Irakban valójában a Tigris és az Eufrátesz vízkincseiért harcolnak.

Az Iszlám Állam elfoglalt olyan kulcsfontosságú területeket, amelyek elengedhetetlenek hatalma fenntartásához, az olajkitermelést és a vízellátást is uralmuk alá vonták. Elemzők szerint a vízhiány lehet a 21. század egyik legnagyobb problémája, amely tömeges szomjúsághoz, nemzetközi konfliktusokhoz, háborúkhoz vezethet. A vízhiány miatt veszélyeztetett országok zöme a Közel-Keleten van. A World Resources Institute (WRI) felmérése szerint 2040-re Bahrein, Kuvait és Szaúd-Arábia küzdhet majd a legsúlyosabb vízhiánnyal, de a 33 országot tartalmazó listán Macedónia, Görögország és Spanyolország is rajta van. A WRI szerint szabályos exodus, népvándorlás kezdődhet a klímaváltozás, a termőföldek kiszáradása és az apadó vízkészletek miatt. Klímamigránsok milliói indulhatnak el a Közel-Keletről.

Ezer évre elegendő ivóvíz

– A Kárpát-medence története mindig a vízről szólt. Meggyőződésem, a 21. században az édesvíz lesz az új olaj. A kék arany, a víz ára már most vetekszik a fekete arany, az olaj árával. Olaj nélkül még tudunk élni, víz nélkül már nem – nyilatkozta [namelink name="Szalma Elemér"] hidrobiológus, az SZTE JGYPK főiskolai docense. A Lechner Tudásközpont tájékoztatása szerint Magyarországon az ivóvizet főként az európai viszonylatban is kiemelkedő nagyságú felszín alatti vízkészleteink biztosítják. Ha ezeket képzeletben felszínre hoznánk, legalább 10 méter vastagságban borítanák be hazánk területét. Így a jelenlegi felhasználást alapul véve akár ezer évig is elegendő ivóvíz áll Magyarország rendelkezésére.

A régiók között azonban jelentős különbségek tapasztalhatók, a Dunántúl alatt nagyjából kétszer annyi felszín alatti víz tárolódik, mint az Alföld mélyén. Napjainkban a teljes vízkivétel évente közel 700 millió köbméter, amiből 450 millió köbméter közvetlenül lakossági fogyasztást szolgál, míg a többi mezőgazdasági és ipari célokat. A tudásközpont által üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TEIR) elérhető legfrissebb adatok szerint 2013-ban az egy állandó lakosra jutó átlagos ivóvíz-felhasználás 91 liter/nap volt Magyarországon. A világátlag 140 liter/ nap volt.

Szegeden 77 kútból nyerik a vizet

A Lechner Tudásközpont hazai települések lakossági vízfogyasztását bemutató adatsorából kiderül: Csongrád megyében Csanyteleken volt a legnagyobb (145,2 liter), Balástyán pedig a legkisebb (39,5 liter) az egy főre jutó napi háztartási vízfogyasztás három éve. Szegeden ez a szám 105,4 liter volt. Szegeden az ivóvizet a közvélekedéssel ellentétben nem a Tiszából, hanem 77 mélyfúrású kútból, 180–560 méter mélységből nyeri a Szegedi Vízmű Zrt.

A szolgáltató tájékoztatása szerint az ivóvíztermelő kutak által kitermelt felszín alatti vizek kora meghaladja a 10 ezer évet, így állításuk szerint a város alatti vízbázis bizonyítottan jó minőségű, nem sérülékeny és nem érzékeny az antropogén eredetű – emberi tevékenységhez kapcsolódó – szennyeződésekre. A Szegedi Vízmű Zrt. naponta átlagosan 30-35 ezer köbméter ivóvizet termel ki, bár kapacitása ennek a mennyiségnek közel a háromszorosa. Húsz éve még 60 ezer köbméter felett volt a szolgáltató éves maximum-víztermelése. Azóta ez folyamatosan csökken. Tavaly például a legforróbb nyári napon, július 24-én is „csak" 37 ezer 528 köbméteres csúcsfogyasztást mértek Szegeden. Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Szentesen is 200–500 méter mély, fúrt kutakból fedezik a mindennapi vízigényt.

Gulyás Nikolett 5 éves makói óvodás is beküldte rajzát az Ativizig vízvilágnapi rajzpályázatára. Holnap hirdetnek eredményt a Belvárosi moziban.

Csökkent a vízfogyasztás

Szegeden 2000-ben még 140 liter, 2013-ban viszont már csak 105,4 liter volt az egy főre jutó napi háztartási vízfogyasztás. Balástyán ez 2000-ben 54,3 liter, három éve pedig 39,5 liter volt. Balástyán jelenleg egy köbméter ivóvíz 172,6 forintba kerül. Csongrád megye 60 településéből 52-ben csökkent a vízfogyasztás mértéke a Lechner Tudásközpont adatai szerint. A Szegedi Vízmű Zrt. szakemberei szerint ennek több oka lehet. A felhasznált víz jelentős részét a mezőgazdaság és az ipar fogyasztja el.

Főzésre és ivásra naponta csak 2–4 litert használnak el az emberek. A szakemberek szerint ahol csökkent az ipari, mezőgazdasági üzemek száma, csökkent a vízfogyasztás mértéke is, illetve anyagi megfontolásból sokan fúrt kútból öntöznek. A környezettudatosság térnyerésével a háztartási gépek is egyre víztakarékosabban üzemeltethetők. Vízfogyasztás-növekedés csak Csanádalbertin, Eperjesen, Ferencszálláson, Nagytőkén, Székkutason, Tömörkényben, Zsombón és Csanyteleken volt. A csúcsfogyasztó Csanyteleken a 2000-ben mért 125,1 literről 145,2 literre nőtt az egy főre jutó napi háztartási vízfogyasztás. Csanyteleken jelenleg 158,7 forintba kerül egy köbméter víz.

A szegedi csapvízről

Vannak, akik szerint ihatatlan a szegedi csapvíz. A szolgáltató szerint viszont jó, hűtve pedig még jobb.

– A víz ízének megítélése szubjektív – válaszolta a Szegedi Vízmű Zrt. Tájékoztatásuk szerint a közvélemény-kutatásaik rendre azt mutatják, hogy a fogyasztók 70-75 százaléka szerint jó minőségű a szegedi víz, és rendszeresen azt issza. Nagyon sok minden befolyásolhatja a víz ízét. Így például az, hogy 560 méter mélyről már meleg, 30 fok körüli víz jön föl, ezért átlagosan 20-25 fokos a szegedi hálózatból szolgáltatott ivóvíz. Hűtés után azonban jelentősen élvezhetőbb az ivóvíz a szolgáltató szerint.

A házakban lévő belső vízvezeték-hálózat kora, anyaga és állapota is befolyásolhatja a víz ízét. A klórozás vízbiztonsági szempontok miatt szükséges és fontos. Azt kormányrendelet határozza meg, hogy mikor, mennyi és milyen formában kerülhet klór az ivóvízbe. Hangsúlyozták: Magyarországon a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. A vízmű akkreditált laboratóriumában rendkívül szigorú szabályok szerint vizsgálják az ivóvíz fizikai és kémiai paramétereit. A bakteriológiai elemzéseket a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézete végzi. A vízmű szakemberei kéthetente végeznek ivóvízminőség-vizsgálatot az ivóvízhálózatból – a város 28 fogyasztói helyén, a víztornyokban és a vízműtelepeken – vett mintákon. Ez évente több mint ezer mintavételt és tízezernél is több vizsgálatot jelent. Az ÁNTSZ szúrópróbaszerűen ellenőrzi a vízminőséget. A szegedi víz bakteriológiai szempontból megbízható, egészségre káros komponenseket nem tartalmaz, kémiai összetétele egészségügyi szempontból kifogástalan.

Ha  jönnek a klímamigránsok

Ez a mostani menekültáradat semmiség ahhoz képest, amit a klímamigránsok megjelenése okoz majd – állítja egy magyar kutató.

Évről évre dőlnek meg a melegrekordok, egyre gyakoribbak a természeti szélsőségek – néhány óra alatt bekövetkező, hatalmas hőmérséklet-ingadozások, egyre vadabb viharok, pusztító jégeső vagy éppen hónapos aszályok sora. [namelink name="Szirmai Viktória"] a klímaváltozás társadalmi hatásaival foglalkozik. A kutató azt nyilatkozta nemrégiben a Világgazdaságnak, hogy a mostani menekültáradat semmiség ahhoz képest, amit a klímamigránsok megjelenése okoz majd. Szerinte a klíma megváltozásával sokkal közelebb kerül Magyarország a mediterrán éghajlathoz. Ez nemcsak a mezőgazdaságra hat, de megváltoztatja a társadalmat, szokásainkat is. Szirmai szerint hamarosan elkerülhetetlen lesz a szieszta, a déli, legpusztítóbb hőségben bevezetett munkaszünet.

A kutató elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia felmérést végzett a magyar lakosság körében, miként értékelik az éghajlatváltozás jelentette veszélyt, mennyire hat a mindennapi életre. – Érdekes volt látni, hogy a legfelső társadalmi státuszba tartozókat érdekelte a legkevésbé a téma, míg a szegényebbek, kiszolgáltatottabbak jelentős problémaként írták le a folyamatot. Ennek oka: a gazdagabbak rendelkeznek erőforrásokkal (pénzzel) ahhoz, hogy kiküszöböljék az életükből a klímajelenségeket. Ha meleg van, elutaznak a tengerpartra vagy vesznek légkondicionálót. Ha megbetegszenek, megveszik maguknak a legjobb ellátást. Velük szemben a szegényebbek, a betegek és öregek kiszolgáltatottak a természetnek, képtelenek hatásosan védekezni ellene – nyilatkozta a szakember.