Hanyatlóban a magyar egészségügy

Hanyatlóban van a magyar egészségügy: a 2008-ban mért 14. helyről egy évvel később a 20., 2012-re pedig a 28. helyre esett vissza hazánk az európai országok egészségügyi rendszerét összehasonlító listán. Az Európai Egészségügyi Fogyasztási Indexet a svéd székhelyű Health Consumer Powerhouse kutatóintézet készíti 2005 óta.

Illusztráció: Karnok Csaba

Összességében javul az egészségügy a kontinensen

Az EHCI-index összességében az európai egészségügy folyamatos javulását tükrözi, felhívja azonban a figyelmet három különböző területre, amelyek krízisre utalhatnak. A hosszú műtéti várólisták mellett problémát jelent, hogy nő a nem támogatott kezelések körének aránya, valamint hogy az újfajta gyógyszerekhez való hozzáférés romlik. A jelentésből kiderül továbbá, hogy a gazdaság állapotától függetlenül Európa még mindig kórházi fertőzési terület: a 34 mért ország közül minden második esetében vörös fokozatú a fertőzések kockázata.

Az idei lista 34 európai ország nemzeti egészségügyi rendszerét rangsorolja 42 olyan mutató szerint, amelyek az egészségügyi fogyasztók szempontjából kulcsfontosságú, öt különböző területet fednek le: betegjogok és -tájékoztatás, várólisták hossza, eredményesség, megelőzés/szolgáltatások köre és elérhetősége, valamint a gyógyszerellátás. Az index állami statisztikákból, a betegek véleményéből és az alapító kutatóintézet független kutatásából tevődik össze.

Magyarország csupán Szerbiát, Bulgáriát, Romániát, Lettországot, Macedóniát és Albániát előzi meg a rangsorban. A visszasorolással hazánk az egyik legnagyobb vesztessé vált, az egészségügyi szolgáltatások színvonalának visszaesése pedig aggasztja Brüsszelt, hiszen az EU az egészségügyi szakadékok csökkentésére törekszik.

– A betegjogok érvényesülésének biztosítása csupán egy volt a 42 indikátor közül. Magyarországon e téren nem romlott a helyzet – mondta el Nagy Ferenc, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fővárosi betegjogi képviselője, betegjogi szakértő. Hozzátette: ez többek között annak köszönhető, hogy pályázati pénzből fejlesztették a betegjogi képviselői hálózatot. A leggyakoribb problémák egyébként továbbra is ugyanazok: a tájékoztatáshoz, ellátáshoz és az emberi méltósághoz való jog sérülése esetében járnak el legtöbb esetben a betegjogi képviselők.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a gazdasági válság által jobban sújtott országokban nőnek a drága műtétek várólistái. A Szegedi Tudományegyetem klinikáira ez egyébként nem jellemző: évek óta nagyjából ugyanannyit kell a betegeknek várniuk a beavatkozásokra. Ez legrosszabb esetben 7–8 hónap.

– Amíg nem nő az ágyszám és korlátozzák az elvégezhető beavatkozások számát, nem is várható, hogy ez a lista rövidüljön – fogalmazott Bodosi Mihály, az intézményi várólista-bizottság elnöke. A legterheltebb szakterületek sem változnak jó ideje: szürkehályog-műtétre, valamint szívkoszorúér-vizsgálatra is nagyjából 800-an várakoznak.