Harapófogó és orosz rulett: mit hoz a választójogi törvény módosítása?

A választójogi törvény múlt vasárnap benyújtott javaslata szerint 199-re csökken a parlamenti képviselők száma, az országgyűlési választás egyfordulós lesz, egyéni jelöltre és országos listára lehet voksolni. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy pártlistára szavazhatnak. Megírtuk: 4 körzetben szavaz a következő országgyűlési választáson Csongrád megye több mint 345 ezer választópolgára (lásd térképünket). A koncepcióról politológusok, politikusok véleményeit gyűjtöttük össze.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint reform biztosítja a kisebb parlament létrehozását, s ezzel teljesíti a Fidesz egyik legfontosabb választási ígéretét; [namelink name="Fodor Csaba"] úgy fogalmaz, az új választási rendszert a stabil, egypárti kormánytöbbség kialakításának elősegítése, a rendszer egyszerűsítése, a kisebbségi és a határon túli magyarok képviseletének rendezése, a pártok közötti esélyegyenlőség és a választói akarat azonos befolyásának biztosítása jellemzi.

A Political Capital szakértője, [namelink name="László Róbert"] erődemonstrációról beszél: a körzethatárok meghúzásánál „távolról sem önkorlátozó megoldás született". Több nagyvárost (Szeged, Miskolc, Pécs) úgy osztottak több kerületbe, hogy jelentős agglomerációt is hozzácsatoltak, míg szerinte Debrecen, Székesfehérvár egyes kerületei „mentesek a kistelepülésektől". A valasztasirendszer.hu-n megjelent elemzés szerint „szerencsésebb lett volna kivenni a térképrajzolás jogát a politikusok kezéből, és egy független határkijelölő bizottságot létrehozni".

Mit hoz a választójogi törvény módosítása?
DM/DV-grafika
Ismert: eddig csak a vesztes jelöltekre leadott voksok képeztek töredékszavazatot. Az új koncepció értelmében a győztesnek is járna töredékszavazat. – Ez az arányosság szempontjából a legkedvezőtlenebb, viszont a győztes szempontjából a legkedvezőbb kompenzációs változat. Az új választási rendszer a kompenzáció révén is segíti majd a relatív győztes parlamenti abszolút többséghez jutását. Az pedig, hogy a következő választásokon mely politikai erő válik e sajátos megoldások kedvezményezettjévé, már egy másik kérdés – fogalmaz az internetes oldalon megjelent elemzésében [namelink name="Kovács László Imre"], a Szegedi Tudományegyetem docense. Úgy kalkulál: a tavalyi eredményekből kiindulva a Fidesznek nem kétharmados, hanem 76 százalékos többsége lenne e rendszer szerint. [namelink name="Szigetvári Viktor"] politikai tanácsadó, elemző az ATV-ben egyenesen problémásnak nevezte a győztes kompenzációját. Kispárt-ellenes tendenciát lát a javaslatban: az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 1500 választópolgár ajánlása szükséges, duplaannyi, mint eddig. És feleannyi idő áll rendelkezésre, igaz, több választópolgártól. Szerinte ennek hatása lesz a jelöltállítási stratégiákra, az együttműködésekre.

– Nem örülünk a javaslatnak. Arányosabb rendszert akartunk – még aránytalanabb lett. Nem értünk egyet az egyfordulós koncepcióval sem. A kopogtatócédulás ajánlást is el kellene törölni – mondja [namelink name="Málovics György"], az LMP megyei koordinátora. – Harapófogóban van az LMP: nem kívánunk választási együttműködést kötni más pártokkal, jelenleg az MSZP, a Jobbik és a Fidesz is vállalhatatlan számunkra. Ez a választási rendszer azonban együttműködésre sarkall.

– Orosz rulett lesz az egyfordulós választás – vallja [namelink name="Tóth Péter"], a Jobbik megyei elnöke –, mert addigra három, hasonló erejű blokk versenyez majd: a Fidesz, a Jobbik, valamint a csoportosuló MSZP, LMP és Demokratikus Koalíció. Szerinte a körzethatárok meghúzása és a kompenzációs rendszer kialakítása is a Fidesz érdekei szerint történt.