Határozott elképzelés szükséges a sikerhez

– Vezetőnek születünk vagy azzá válunk?

– Azzá válunk. Még annak fényében is, hogy a tudósok évekkel ezelőtt azonosították azt a gént, amely a vezetés szempontjából fontos tulajdonságokat hordoz. Tudományos folyóiratokban született már erről számos tanulmány, írtak róla doktori értekezést, mégsem tudunk még róla eleget. De mint nagyon sok más területén az életnek – bár egyáltalán nem mindegy, hogy milyen genetikai állománnyal születünk –, a környezeten, a tanuláson, a tapasztalatszerzésen és az önreflexióra való képességen múlik, hogy mivé leszünk.

– Melyek azok a legfontosabb tulajdonságok, amelyekkel egy jó vezetőnek garantáltan rendelkeznie kell?

– Ha megnézünk különböző értékrenddel bíró szervezeteket, és ha megvizsgálunk különböző állapotban lévő szervezeteket, nem mondhatjuk, hogy ugyanaz a vezető mindkét helyen kifogástalanul teljesít majd. Nincs mértékegység, amellyel a vezetői minőség mérhető lenne. Ilyen értelemben ez relatív fogalom, függ a szervezet értékrendjétől, a környezettől, az adott társadalomban elfogadott normáktól.

Ezt fontos látni. Ha azonban azt is megvizsgáljuk, hogy milyen dinamikus és gyorsan változó világban élünk, ahol sok az átrendeződés, nehéz az eligazodás, akkor persze mégiscsak vannak olyan jellemzők, amelyek egy vezető számára fontosak. Talán az egyik ilyen dolog a belső iránytű, ami azt jelenti, hogy a vezetőnek legyen valami határozott, világos elképzelése a jóról.

Amikor Ernest Shackleton 1914-ben útnak indult az Endurance (magyarul: kitartás) fedélzetén, már neves felfedezőnek számított. Egy 2800 kilométeres utat megtéve elsőként akart átkelni az Antarktiszon. De 1915 októberében a jég körbevette a hajót, és elkezdte összenyomni a törzset. Shackleton kiadta a parancsot, és minden felszerelést lehoztak a hajóról.

A hajót végül összetörte a jég, és elsüllyedt. A legénység 635 napot töltött a jég fogságában, mire kiszabadultak. A hit a sikerben, a bátorítás válság idején, a tehetségnek és a szakértelemnek egy olyan fajta együttes súlya jellemezte Shackletont, amely segítségével kijuttatta a legénységét és példaértékű lehet a mai kor vezetői számára is.

És ez természetesen egy nagyon nehezen megfogható dolog. De azért mégiscsak megragadható a szervezeti minőségben, eredményekben, a társadalmi hasznosságban. A vezetőnek tudnia kell, merre szeretné irányítani a szervezetet. Máskülönben a modern szervezetekben nem annyira vezetőről, sokkal inkább vezetésről beszélhetünk.

Többek együttműködéséről, a szervezet tagjainak bevonásáról, közösen meghatározott értékekről és célokról, ezek megvalósítása érdekében végzett tudatos cselekvésről. Ahhoz, hogy ezt egy vezető meg tudja tenni, a technikai tudáson (a vezetés módszereinek ismeretén) túl rendkívül fontos számára az önismeret, az érzelmi tudatosság. Tisztában legyen magával és a korlátaival. És akarja ezek határait folyamatosan feszegetni.

– Akarjon folyamatosan fejlődni és tanulni?

– Valóban. És a fejlődés legfontosabb forrása mások visszajelzése, és az ezen való elmélkedés. Egy jó vezető alapvetően jó csapatépítő. Nem mindent neki kell tudni, de tudni kell kiválasztania azokat az embereket, akikkel együtt dolgozik. Természetesen mindenért ő tartozik felelősséggel, melyet úgy visel, hogy közben nem tud ténylegesen mindent és mindenkit kontrollálni.

– Ehhez bizalom kell...

– Anélkül hosszú távon nincsen sikeres vezetés. A megfélemlítés, kényszerítés csak rövid távon működhet. Minél magasabbra kerül valaki, annál nagyobb a kockázat, hogy az irányítottaktól elszakad, ennélfogva a róla kialakított képük sokkal távolabb kerül attól, ahogyan ő önmagát látja. Ezért magányosabb is lesz.

– Mit üzen a kor vezetőinek Dzsingisz mongol nagykán?

– Akkor, amikor vezetői példákról beszélünk, nem lehet őket a történelmi kortól függetleníteni. Ilyen Dzsingisz kán is, aki a történelem egyik legmeghatározóbb alakja, de rengeteg vér tapad a kezéhez. A 13. században azonban más volt az emberi élet értéke, szerepe, az egy más világ volt. A világtörténelem egyik legnagyobb hódítója. Dzsingisz egyesítette a mongol törzseket, és megalapította a Mongol Birodalmat.

Ő és utódai elfoglalták Eurázsia nagy részét, beleértve Kínát, Oroszországot, Perzsiát és Kelet-Európát is. Nyugaton Magyarországig jutottak, a Közel-Keleten csak az egyiptomiaknak sikerült megállítaniuk csapataikat. Ez volt a világtörténelem legnagyobb összefüggő területű birodalma. Minden kétséget kizáróan a mai napig a leghíresebb mongol a világon, s máig a mongol nemzeti öntudat megtestesítője.

Mindez nem ment volna, ha a szellemiséget, a feladatokat nem osztotta volna meg a hadvezérei között. Ezt mai szóhasználattal élve úgy mondanánk: delegált. Felismerte saját korlátait – írástudatlan volt –, felmérte az írás jelentőségét az állami adminisztrációban, ezért megbízott egy más nemzetből származó írnokot (a legyőzött najman törzsből származó, foglyul ejtett Tata-Tongát), hogy az ujgur írást igazítsa a mongol nyelvhez.

Ezzel lemondott a kontrollról – hiszen maga nem tudott olvasni –, amihez egyben hatalmas bizalom is kellett. Ahogy ahhoz is, hogy a fiatal mongol vezetőket megtaníttatta írni és olvasni. Megalkotta az addigi legnagyobb postai szolgálatot, és elterjesztette a mongolok között az egységes ábécét.

– És mit tanulhatnánk Steve Jobstól?

– Ő egy kreatív zseni volt, aki mindig törekedett az új dolgok létrehozására. Nemcsak ő maga tudott alkotni, hanem képes volt rendkívüli módon inspirálni saját közegét. Egy introvertált ember volt, aki együttműködést várt el és segített elő a munkatársai között. Aki képes volt megújítani a tervezési folyamatot. Amikor kitalálták az iPod-ot, azt mondták neki, hogy semmi értelme sincsen, aztán megújította a zenelejátszást.

Az iPhone új világot hozott a mobiltelefonok világában; ez a telefon nemcsak egy eszköz, amely más mint a többi, hanem funkcionálisan és élmény szempontjából egy egészen új dolog lett. Jobs rendkívül okos és gyors gondolkodású ember volt. Inspirálta a vitát; ellen lehetett neki mondani. Egy olyan vezető, aki nem tűri a vitát, a kritikát, szolgákat nevel, és nem munkatársakat.

– Szükséges vágyakozni a sikerre?

– Igen. Egy jó vezető lelkében kell, hogy ez ott munkáljon. És ez nem a törtetést jelenti. De akarjon jobbá tenni egy szervezetet, létrehozni valami olyan dolgot, ami addig nem volt. Ha társadalmi szempontból nézzük: azon munkálkodjon, hogy jobbá tegye a világot.