Hatvanhárom év tapasztalat van a szegedi bőrdíszműves mögött

– 1956-ban, Czinner József bőröndösnél kezdtem elsajátítani a szakma gyakorlati fortélyait, három év múlva felszabadultam, vagyis végeztem – emlékszik vissza a mester, aki 1963-ban már a Bőrdíszmű Kisipari Termelőszövetkezetben dolgozott. Munka mellett tanult is, leérettségizett a közgazdasági technikumban.

Magas elismeréssel szerezte meg a mesterlevelet 1968-ban, ez ma is ott van a műhely falán, rajta a két darab 10 forintos okmánybélyeggel. Vizsgamunkáját a Móra Ferenc Múzeum őrzi. 1972-ben váltotta ki az iparigazolványt, aminek előfeltétele volt a mesterlevél. Mielőtt megkapta volna, az engedélyező kerületi tanács munkatársai körbenéztek, van-e a környéken másik bőrdíszműves, hogy ne legyenek túl sűrűn a maszekok. Akkor nyitotta meg Tarjánban a szárítóüzemét.

Rajta kívül csak néhány bőrdíszműves dolgozik Szegeden – ahogy ő fogalmaz –, szeretnek a cipészek is beledolgozni, de ez nem mindig sikerül, és időnként náluk köt ki az elfuserált munka. Osztrovszky utcai, kézműves múzeumnak is beillő műhelyében 1995 óta dolgozik, ottjártunkkor egy bőrkabátot foltozott, amely ráadásul nem is igazi bőrből készült, így 10 emberből 9 kidobta volna. Ha kérik, megjavítja.

– Számos tanuló került ki a kezem alól, volt, hogy egyszerre 12 is leste mozdulataimat, közülük sokan elismert vállalkozók lettek – mondja Márkus Imre. Fia és lánya is megszerezte a bőrdísz­műves szakmát, de Németországban és Ausztriában élnek, és nem ezzel foglalkoznak. – A fiam átvehetné a mesterséget, de sajnos nem sok esélyt látok rá – mondja, közben családi képeket mutat a háromszoros nagypapa, aki a 78. életévében jár.

Ma is biciklizik, télen, nyáron mindennap azzal jár be a műhelybe. Új darabokat már ritkábban rendelnek tőle, de ha éppen nincs javítanivaló, akkor szívesen készít női és férfipénztárcákat, kulcstartókat. És persze öveket, igazi marhabőrből, egy szép darabot meg is mutat, amelyért hamarosan jön egy régi orvos kuncsaftja. – Ez örök élet, nem törik el benne egy hét múlva a kemény papír, és a csatja is mindent kibír – mondja büszkén.

Márkus Imre életében számtalan zsűrizett árut készített, évtizedeken keresztül járt népművészeti rendezvényekre, vásárokba. De sok nagy cég is rendelt tőle, emblémával ellátott portékái népszerűek és tartósak voltak – precíz, pontos munkáját országszerte értékelték, és ma is elismerik.