Holtágon Kulin bán hagyatéka

Kísértetiesen nyikorognak a szélben a csupasz, hajladozó fák, a kaput benőtte a sűrű növényzet. Az udvaron tégla, sárga vödör, lomok. Hatalmas épület áll Röszke szélén, a Holt-Tisza partján – kastélyszerű, befejezetlen tornyai messziről látszanak. A furcsa palota a néhai Bacskulin Józsefé. A dúsgazdag szemészorvost 2006. június 21-én gyilkolták meg Kanári-szigeteki villájában.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) nemrég közleményt adott ki, amelyben azt írta: „néhai Dr. Bacskulin József, alias Kulin Bán, dúsgazdag németországi szemorvos úgy végrendelkezett, hogy mesés vagyonát magyar közcélra fordítsák". Örökösei ezt vitatják – a hagyatéki perpatvar 6 éve tart.

Röszke, Bacskulin kastély. Fotó: Schmidt Andrea
Petőfi zsebórája
Bacskulin József Horgoson született, 1927-ben – a holtág ma Szerbiához tartozó oldalán, egy tanyán nőtt fel. Zágrábban diplomázott 1954-ben. Német, majd spanyol állampolgárságot szerzett, a hetvenes évektől a Kanári-szigeteken praktizált. Lapunk többször is írt az eurómilliomos, könyvkiadással és sumerológiával foglalkozó szemészorvosról, akit Kulin bánként is emlegettek. Számos háza és villája volt Röszkén, Budapesten, Spanyolországban és Németországban. Szenvedélyes gyűjtő volt – egy közös Petőfi–Horthy–Kádár múzeumot is szeretett volna létrehozni.

Megvásárolta a Kádár-hagyaték egy részét, de vett Horthy Miklóshoz köthető személyes tárgyat is. Vásárolt 1848–49-es relikviákat, kardokat, és Petőfi Sándor zsebóráját is – utóbbiról később kiderült, nem lehetett a szabadságharc lánglelkű költőjéé. Birtokában volt egy 107 éves kard is, amelyet 1896-ban Ferenc József hozott ajándékba Szegednek – ezt ismét a városnak adományozta volna, ha sumér tanszék nyílik az egyetemen.

Archív fotó
„Meg fognak ölni"
Közeli ismerőseinek gyakran mondogatta: „meglátjátok, meg fognak ölni! Meg fognak ölni!" Többször életveszélyesen megfenyegették, a röszkei kastély kerítésére például máig ismeretlen tettesek ezt festették fel: „BACSKULIN KIFOGLAK NYIRNI". Bacskulin balsejtelme La Palma-i villájában igazolódott be: 2006 júniusában, 79 éves korában brutális kegyetlenséggel gyilkolták meg. Ötven késszúrással végeztek vele, majd elvágták a nyakát, a koponyáját pedig kalapáccsal betörték. A tettesek áldozatuk autóján menekültek el, magukkal vitték Bacskulin igazolványait, csekkfüzetét, fényképezőgépét, számítógépét és készpénzét. A spanyol hatóságok a két gyanúsítottat – a professzor 63 éves szerb alkalmazottját és annak 31 éves német vendégét – a szigeten kapták el, mindketten Bacskulin villájában éltek.

Ki az örökös?
Azóta sem sikerült pontot tenni a hagyatéki eljárás végére. Az MVSZ ugyanis azt állítja: Bacskulin József utolsó végrendeletét 2006. január 1-jén La Palmában, saját kezűleg írta meg, német nyelven. Ebben végrendelete végrehajtójaként megnevezte dr. Kecse Nagy László budapesti lakost, és segítőként két további személyt. A dokumentumban az MVSZ szerint Bacskulin teljes vagyonát „karitatív és hazafias célokra" ajánlotta fel: 20 százalékát sokgyermekes székely, csángó és magyar családoknak, 25-öt nyolcévesnél fiatalabb és szenior sakkozók támogatására, 15-öt az MVSZ-nek, vagyona fenntartására 20 százalékot. A testamentum szerint Bacskulin testét egy zsákba varrva tengerbe kellett volna dobni, vagy elhamvasztani, fiát és feleségét pedig ki kellett volna zárni az örökségből.

A hagyatéki tárgyalást egy szegedi közjegyző folytatta le. A végzést az MVSZ megtámadta. Ennek a Csongrád Megyei Bíróság helyt adott, és elrendelte a tárgyalás megismétlését – ez 2009. november 26-án meg is történt, a szervezet képviselője itt bemutatta Kulin bán végrendeletének indigós példányát. A közjegyző nem kívánta a bemutatott végrendeletet érdemben tárgyalni, és ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést hozott, amellyel a 31 tételben felsorolt magyarországi ingatlanvagyont, valamint négy magyarországi bankszámla teljes betétét a Németországban élő örökösöknek, özvegyének, fiának és gondnokságra szoruló lányának ítélte.

Az MVSZ pert indított a Fővárosi Bíróságon 2011. szeptember 4-én. Az örökösök szerint azért van meg csak az indigós példány, mert az eredetit Bacskulin megsemmisítette – valamikor a 2006. január 1-jei végrendelkezés és a június 21-én történt gyilkosság között. A szövetség tagjai ezt kizártnak tartják, és állítják: tanúk igazolnák őket, de a bíróságok egyelőre nem kíváncsiak rájuk, pedig „Kulin bán hagyatékának sorsa kiemelt magyar közérdek".

A kutya jól van
A hagyaték pedig egyre csak pusztul. A röszkei szomszéd nem szokott mozgást látni a háznál, legutóbb azért jöttek át Szerbiából a rokonok, hogy megígérjék: elbontják azt a fabódét, amelyet a Bacskulin-portán építettek rá a szomszéd házra. A parton a másik irányba legalább 3–4 ingatlant vásárolt fel az egykori szemészorvos. Ezek is romosak: a szomszéd ház homlokzata leverve, lógnak a padlásról a vezetékek, az ablakokról a redőnytokok. Az udvaron azonban viszonylag ápolt kutya ugat. Senki nem viszonozza köszönésünket.

Újhelyi Roland a „kastély" tele volt mesés tárgyakkal, de Bacskulin halála után kifisztották.
Fotó: Schmidt Andrea
[namelink name="Újhelyi Roland"], a Tisza Halászati Szövetkezet halásza ladikjával járjuk be a holtágat. Emlékszik Kulin bánra – még Lékó Pétert is elhozta a kastéllyal szemközti halásztelepre. Pávákat és birkákat tartott – szerinte elpusztultak –, a ház pedig tele volt mesés tárgyakkal – még egy trónja is volt. Halála után kifosztották az ingatlant.

Ápolja az emlékét
Bacskulin József unokaöccse, [namelink name="Bacskulin István"] horgosi borászmérnök lapunknak elmondta: úgy tudja, nincs olyan dokumentum a Magyarok Világszövetsége kezében, amely igazolná, hogy a közleményében bemutatott végrendelet érvényes. A már nagybátyja életében is romos röszkei ház üresen áll, a Németországban élő örökösök tulajdona. Bacskulin József özvegye, fia és lánya német állampolgárok, lánya nem is beszél magyarul, fia is csak kicsit. Budapesti ügyvédjük intézkedik helyettük. – Horgoson már nem ismerik a nagybátyámat, hiszen 1958-ban Németországba költözött. Én próbálom ápolni az emlékét. Évek óta kérem a magyarkanizsai önkormányzatot, ismerje el egy Pro Urbe Díjjal, amit Bacskulin József az orvostudományban, szemészként elért – fogalmazott Bacskulin István.