Hűsölő lett a nappali melegedő

Az Aczél utcai népkonyhán délben több hajléktalannal is találkozni ezekben a napokban. A rettentő melegben az a néhány fok is számít, amennyivel kevesebb van az épületben. Rántott hús és krumplipüré a menü, a mintegy ötven otthontalan élvezettel falatozik.

– Sajnos nincs légkondicionálónk, ennek ellenére sokan itt vészelik át a legmelegebb órákat. Tévét néznek, vagy az udvaron, a hűsben pihennek az emberek – mondja Ficz Gábor, a szálló vezetője, aki szerint ebben a melegben az életmódjuk miatt megerőltető az utcán a hajléktalanoknak. A többség sok alkoholt, kevés vizet iszik – és nem is nagyon tisztálkodnak. A népkonyhán is csak egy zuhanyzó van, de aki betér, annak van lehetősége tisztálkodásra. Türelmesen vár mindenki a sorára. Kicsit lazítva az előírásokon, mindenkin próbálnak segíteni az itt dolgozók. Elvileg nem működhetne egyszerre a konyha és a zuhanyzó, de nagy hőségben kivételt tesznek.

A hideg víz az utcán életet menthet.
Fotó: Schmidt Andrea
– Több csap áll a rendelkezésünkre, ahol bármikor vízhez juthatunk. Igaz, az utcán is lehet ivókutat találni, de itt finomabb a víz – mondja mosolyogva az egyik otthontalan, Tamási Zoltán, aki épp a kertben pihen. – A városban is sok az árnyas hely, de itt van étel is, és jó a közösség.

Arra a kérdésemre, hogy miként viseli a meleget, a középkorú férfi azt feleli: megtanult alkalmazkodni a szélsőséges időjárási helyzetekhez, tudja, hogy kánikulában mennyi folyadékra van szüksége, és fogyaszt is eleget.

– Sajnos sok az önfejű hajléktalan, aki csak legyint, és nem hajlandó tudomásul venni, hogy hőségriadó van. A napon maradnak, nem isznak elég folyadékot, csak végszükség esetén jönnek be hozzánk. Néhány napja itt lett rosszul valaki az utcában – csóválja a fejét Ficz Gábor.

A százötven fő befogadására alkalmas intézményből az otthontalanoknak délután négyig távozniuk kell, amit mindenki teli hassal és feltöltött kulacsokkal tesz meg.

Húsz műanyag flakonnal az utcákon

A Humán Szolgáltató Központ utcai szociális munkásaitól megtudtuk: napi rendszerességgel látogatják Szegeden azokat a helyeket, ahol a hajléktalanok meghúzódnak. Vizet hordanak nekik, igaz, mindössze húsz-huszonkét műanyag flakon áll rendelkezésükre, amiben szállítani tudnak. Ez nem sok, ha azt vesszük, hogy nyaranta négy-ötszáz hajléktalan is lehet a városban. Felhívják az otthontalanok figyelmét, hogy húzódjanak hűvös helyre, keressék fel a népkonyhát, ahol tisztálkodni is tudnak.