Szeged és környéke

2009.07.31. 00:11

Időutazás a Délmagyarral: kitört a 168-as algyői olajkút

Negyvenkét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenkilencedik állomása: 1968.

Újszászi Ilona


„Szénhidrogén" címmel október 20-án írjuk: „A geológusok megállapítása szerint az alföldi folyók és az ártéri területek alatt nagy mennyiségű szénhidrogénkincs húzódik. A fúróberendezések telepítési nehézsége miatt ferdefúrásokkal tárják fel a kőolaj- és gázvagyonkészletet."

Gázcentrum

„Gázcentrum Algyőn" – kezdődik a december 11-ei címlapos információ, amelyből kiderül: „a szegedi szénhidrogén-lelőhelyek ma már nemcsak a szűkebb környék, hanem az ország gázellátásában is egyre jelentősebb szerepet kapnak. Különösen az algyői és a szanki kút ad hónapról hónapra nagyobb mennyiségű földgázt, amelynek a fogyasztókhoz juttatása nagy feladat. Az országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat ezért határozta el, hogy a szegedi szénhidrogén-lelőhelyeken, Szankon és Algyőn gázcentrumot hoznak létre." „Jövőre Algyőn nagy teljesítményű gázelőkészítő üzem épül".

Műszaki katasztrófa

A nagy algyői kitörésről a Délmagyarország december 20-ai címlapján – Somogyi Károlyné fotója alatt – olvasható: „Tegnap a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének 168-as számú olajkútja eddig meg nem állapított okok miatt kitört. A szemtanúk elmondása szerint 8 óra 20 perckor leszakadt a béléscső tolózárja, és a több mint 100 atmoszférával kiáramló szénhidrogén pillanatok alatt meggyulladt. A közelben tartózkodó Veinhoffer Ferenc fúrómester, valamint Dávid László olajmunkás gázmérgezést szenvedett. A torony acélszerkezete fél óra leforgása alatt felizzott, és összeroskadt, maga alá temetve az olajkút száját. Elpusztult a több millió forintot érő berendezés."

Ég az algyői 168-as olajkút. Fotó: Somogyi Károlyné

Ég az algyői 168-as olajkút. Fotó: Somogyi Károlyné
Matkó István tudósításában arra is kitér, hogy „valószínűleg napi 400–500 ezer köbméter gáz és 200–300 köbméter kőolaj áramlik ki jelenleg a kútból, s attól kell tartani, hogy ez a mennyiség növekszik".

Hasonló „műszaki katasztrófa az olajbányászatban több mint 10 évvel ezelőtt Nádudvaron történt, ahol ugyancsak a kitörő olaj és gáz egyszerre égett".

„Délután (...) már 25–30 méter átmérőjű, 50–80 méter magas tűzgomoly közelében található betonelemek, távírópóznák, valamint a gátrendszert építő gépek is áttüzesedtek. Szerencsére mindössze egy tanya áll a kitörés szomszédságában, Algyő lakosságát nem fenyegeti veszély."

„A tűzoltók felöltötték azbesztruhájukat, vízsugarakkal hűtik a gépeket, tárgyakat. Lezárták a szeged–hódmezővásárhelyi utat, a forgalmat kerülőúton bonyolítják."

Olajbányászok, tűzoltók, katonák hősi erőfeszítéssel dolgoznak a kitörés körül. Fotó: Somogyi Károlyné

Olajbányászok, tűzoltók, katonák hősi erőfeszítéssel dolgoznak a kitörés körül. Fotó: Somogyi Károlyné
„Ma délelőtt tíz órakor megkísérlik az összeroskadt torony elvontatását, majd megkezdődik a tűz oltása. A mentést Pach Ferenc, az országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt főosztályvezetője irányítja, a munkában több mint százan vesznek részt."

Vízfüggöny védelmében

„Tegnap, pénteken folytatódott a küzdelem az algyői 168-as égő olajkút megfékezéséért. A vízfüggöny védelme alatt újabb szerkezeteket sikerült a kútszáj körzetéből eltávolítani" – folytatódik a következő nap, december 21-én is a fotóval kísért címlapos híradás a katasztrófáról. „A tűz körül egyre több, nagy erejű gép dolgozik."

„Változatlan hevességgel ég az algyői 168-as olajkút" – kezdődik a december 22-i, a harmadik oldalra szorult, fénykép nélküli tudósítás. „Délután több mint negyven vízsugár és három vízágyú védelme alatt a mentők újabb alkatrészeket távolítottak el a tűz környezetéből. Ekkor több mint száz ember nyomult be a védőgát mögé, s sikerült onnan olyan tárgyakat kiszállítaniuk, amelyek később öngyulladást okozhattak volna."

Fotó: Somogyi Károlyné

Fotó: Somogyi Károlyné
A pokol négyszöge

„A katasztrófa első óráiban az emberek megbabonázva néztek a soha nem látott tűzbe. A dübörgő kút körül 400 méteres körzetben párát eresztett a föld, látszólag győzött az elem" – kezdi fotóval illusztrált december 23-ai riportját Matkó. „A varjak, csókák csapata lassú keringésbe kezd a láng körül. Azt hiszik, új nap igyekszik felkelni: melegednek."

„Hét csendes ember ölti magára a fehér azbesztruhát. Közös a gondolatuk: be kell menni a tűzbe.

– Kettős biztosítással dolgozunk, vigyázunk egymásra – mondja Hingl József. Most ez a legnagyobb parancs.

Újvári Béla, Csizmeg István, Plaukity Ferenc, Somogyi Lajos, Margittai László, Fodor Imre nehéz, drámai helyzetekben került egy mentőbrigádba. Félszavakból, mozdulatokból értik egymást.

A „pokol négyszögét" már bekerítették a tűzoltók, katonák, munkások. (...) Hangzik a parancs, s három vízágyú, 42 fecskendő bombázza egyszerre a lángot. (...) Sz-100-as traktorok tolják a földet. (...) Nézem a lángot és a vele birkózók eszközeit. (...) A láng legyőzhetetlennek tűnik ebben a viszonyításban. De csak nekem. Ők, az elkínzott, lángfoltos arcú mentők újból és újból harcra kelnek. Visszajönnek, lerogynak a gyalulatlan padra, levetik gőzölgő ruháikat, s arról beszélnek, hogyan próbálkoznak újra. Két óra, fél nap, esetleg napok múlva..."

Fotó: Somogyi Károlyné

Fotó: Somogyi Károlyné
Eloltották a lángcsóvát

„Szovjet segítséggel – Eloltották a lángcsóvát Algyőn – A küzdelem tovább tart a kitörés megfékezéséért" – folytatja a karácsony miatt félbemaradt, címlapra kívánkozó beszámolót az újságíró. Az ünnepek alatti erőfeszítések első, nehéz szakaszáról dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatót tartott. „A Szovjetunióból Algyőre szállított speciális turbóreaktív tűzoltóegységgel december 26-án 14 óra 30 perckor eloltották az égő olaj- és gázcsóvát." Ezt megelőzően utat építettek a kúthoz, aminek „környékét ötszáz méteres körzetben lezárták". Sikerült megtudnunk, hogy a különleges gép „egy hőlégsugaras repülőgép motorjához hasonlítható", s „mindössze néhány percig működtették. A belőle kiáramló nagy sebességű vízpárás tolósugár elfújta a lángot, s az égéshez szükséges oxigént is elvonta."

„Megkísérelték a gáz- és kőolajkitörés elfojtását is", de folytatódott a szivárgás. „A tapasztalatok alapján gyors ütemben átalakítják a készüléket, és ma, szombat reggel ismét megkísérlik a kút elzárását".

Olajréteg a fákon. Nehezíti a 168-as szénhidrogénkút elzárását, hogy „megteltek a környéken lévő olajtárolók, az állandóan változó irányú szél olajjal bepermetezte a környéket. Csillogó olajréteg borítja a fákat, a 47-es út közeli szakaszát."

„Üzemben Algyő" – írjuk az esztendő utolsó napján. A 168-as kút megfékezésén dolgozók „hősi erőfeszítése" előtti tisztelet mellett rögzítjük: „a kitörés miatt nem csökkent" a kitermelés. 1968-ban a tervezettnél több, összesen „543 ezer 408 tonna kőolajat termeltek Algyőn. (...() Naponta mintegy 420–430 ezer köbméter kísérőgáz kerül az algyői-szanki lelőhelyekről a fogyasztókhoz. (...) A szegedi üzem a tegnapi napig mintegy 73–74 millió köbméter kísérőgázt adott a népgazdaságnak". „jelenleg 50–55 kút működik Algyő térségében" – zárul a leltár.

Hetekig tartott, míg nagy nehezen megfékezték a kitörést.

*

Kronológia: 1968

Január 1.: Magyarországon elkezdődnek az Új gazdasági mechanizmus összefoglaló nevű gazdaságpolitikai reformok.
Január 3–5.: A Csehszlovák Kommunista Párt KB tanácskozásán felmentik tisztségéből Antonín Novotný első titkárt és Alexander Dubčeket választják utódául. A CSKP-ben és a társadalomban kezdetét veszi a „prágai tavaszként" ismert demokratizálási folyamat.
Április 4.: Memphis városában lelövik Martin Luther King afroamerikai polgárjogi politikust.
Augusztus 17.: Alexander Dubček Komáromban találkozik Kádár Jánossal, aki burkoltan figyelmezteti a külső beavatkozás veszélyére. Augusztus 20.: A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200 ezer katonával, 5 ezer harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a („prágai tavasz" néven emlegetett) demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar és – inkább jelképesen – bolgár erők vesznek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből.
November 27.: Diáktüntetések Koszovóban. (Az albán nacionalizmus első nyílt jelentkezése 1945 óta.)
December 22.: A Békéscsabára tartó 6616/a sz. mentesítő gyorsvonat Mendét elhagyva Pusztaszentistván megállónál frontálisan ütközött az 5565 sz. tehervonat mozdonyának „B" végével. A tehervonat mozdonya és 13 kocsija, a gyorsvonat mozdonya és két kocsija kisiklott. 43 halott, 66 sebesült.
December 24.: Az Apollo-8 amerikai űrhajó három emberrel a fedélzetén Hold körüli pályára áll. A Maros Magyar Autonóm Tartomány megszüntetése – helyén létrejön Maros, Hargita és Kovászna megye.

*

Arcél: Matkó István (1941–2006)

„Hosszan tartó küzdelem után elhunyt Dr. Matkó István a magyar kommunikációs szakma egyik meghatározó alakja, az M & H Communications alapítója és igazgatója" – kezdődik a PR Herald szokatlan nekrológja. A lap szerkesztői és munkatársai nevében ugyanis „egy általa írt, fiktív interjú felidézésével" tisztelegnek „a páratlan iróniájú, gazdag szellemiségű, kiváló kommunikációs tanácsadó emléke előtt". Gazdag életútjából kiemelik, hogy 1967–72 között a Délmagyarország újságírójaként, szerkesztőjeként dolgozott, 1978–88 között a Magyar Hírlap gazdasági rovatvezetője volt. 1980–84 táján tévékommentátorként, 1988–90 között a Minisztertanács főtanácsosa volt. Alapítója a „2V" című menedzserlapnak, s társalapítója a „Privát Profit"-nak. 1990–91: a Burson-Marsteller Hungary vezérigazgatója, Horn Gyula miniszterelnök személyes tanácsadója, számos könyv szerzője és kiadója. Így például az 1990-ben megjelent A gulyáskommunizmus vége című kötetnek. A szakmát tanulók számára kötelező irodalom az általa szerkesztett Viharjelzés a Rádiófrontról című, 2002 áprilisában megjelent írása.

*

Több fény a hídon

„A megnövekedett forgalom szükségessé tette, hogy korszerűsítsék a szegedi Tisza-híd világítását" – adjuk hírül a január 3-ai lapunkban, de Enyedi Zoltán fotóján is látható. – „Több fénycsövet szerelnek fel. A híd egyik szakaszán tegnap már be is kapcsolták az új fénycsöveket, és hamarosan sor kerül a továbbiakra is."

Fotó: Enyedi Zoltán

Fotó: Enyedi Zoltán
*

Megújult az Aradi vértanúk tere

„Elkészült a tér. „A Közúti Építési Vállalat, az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet és a Szegedi Építőipari Vállalat kooperációjával, az I. kerületi tanács beruházásában, a kitűzött határidőre befejeződtek az Aradi vértanúk tere újjáalakítási munkálatai" – tudatjuk július 20-án. „Ma délelőtt hivatalosan is átadják az építők, akik március óta derekas munkát végeztek, hogy újabb üde színfolttal gazdagodjék Szeged."

Fotó: Somogyi-könyvtár

Fotó: Somogyi-könyvtár
*

Szovjetek a Lenin szobornál

„Szovjet pártvezetők Szegeden. Városunk vendége volt az előkészítő bizottság budapesti tanácskozásán részt vett szovjet pártdelegáció" – indult az október 3-i címlap.

„Szerdán délután Szegedre látogattak a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság ülésén részt vett SZKP-delegáció tagjai, B. N. Ponomarjov, az SZKP titkára vezetésével. Szegedi útjukra elkísérte a szovjet vendégeket Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. (...) A délutáni órákban a vendégek városnéző sétára indultak" – „Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság titkára és dr. Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára" kíséretében. „Megtekintették Szeged nevezetes épületeit, ellátogattak a Dóm térre, a Szegedi Szabadtéri Játékok színhelyére, majd hajóval kirándulásra indultak a Tiszán. A késő délutáni órákban a Szegedi Konzervgyárba látogattak. (...)" Ezt követően „az Új Élet Termelőszövetkezetbe látogattak."

A szovjet vendégek megyei és szegedi vezetők társaságában Szeged új büszkesége, a Lenin szobor előtt. Fotó: Enyedi Zoltán

A szovjet vendégek megyei és szegedi vezetők társaságában Szeged új büszkesége, a Lenin szobor előtt. Fotó: Enyedi Zoltán
*

Napi hírek

Világjáró paprika. „A vidék piros kincse, a paprika egy kicsit jelképe már Szegednek. (...) A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatmalmai tavaly 466 vagon fűszert őröltek. Ebből – túlteljesítve a kiviteli tervet – 241 vagonnyit szállítottak a határokon túlra" (január 5., péntek).

Boyszolgálat. „A szegedi AKÖV munkájában máris érződik, hogy új szelek fújdogálnak. (...) Január elsejétől új szolgáltatást vezettek be: létrehozták vállalatuknál a boyszolgálatot. (...) Gyorsan, pontosan és olcsón végez fuvarozást a legkisebb tárgytól a legnagyobbig. Amíg nem készül el az AKÖV új telepe a város nyugati övezetében, addig a boyszolgálat a taxi megrendelő irodában áll a lakosság rendelkezésére" (január 5., péntek).

Szabad szombat. Debütál a 44 órás munkahét a Minőségi Cipőgyárban. Tegnap délután már elmaradt a szokásos műszak. Köteles János műszakvezető dolgozói első ízben jutottak szabad szombathoz" (január 7., vasárnap).

Elspórolt zsír. Szegeden a nyári birkacsárdában a szezon alatt mintegy 100 ezer forinttal károsították meg a fogyasztókat. Az üzlet vezetője az ételekhez kalkulált 18 mázsa zsírt és csaknem 90 mázsa burgonyát 'elspórolta' az adagokból" (január 31., szerda).

Olajfalvak. „Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi egységének kőolajkutatói, olajbányászai az idén újabb kőolajtároló rétegeket tárnak fel., elsősorban a szegedi járás néhány községének határában. Üllés, Algyő, Tápé, Kiskundorozsma után most Ásotthalom és Öttömös is az olajfalvak sorába lép. A szegedi kőolajfúrási üzemegység az idén 20 fúró-, illetve kútbefejező berendezéssel 89-90 új kutat készít elő termelésre a területén" (február 13., kedd).

„Világnézetünk alapjai". „Török Imréné, a Tömörkény-gimnázium kémia–fizika szakos tanára olyan tantárgyat tanít, amelyet rajta kívül Szegeden senki, s az országban sem sokan: a világnézetünk alapjait. Másfél év múlva, 1969 szeptemberétől azonban fokozatosan általánossá válik majd ennek az új tantárgynak az oktatása a középiskolák negyedik osztályaiban" (február 15., csütörtök).

Vízlépcső. „A növekvő vízigény miatt az előzetes felmérések szerint 1985-ig a Tiszán nemcsak a kiskörei, hanem a csongrádi vízlépcsőre is szükség lesz" (március 9., szombat).

Halálos ítélet. „A feleséggyilkossággal vádolt Búzás Lajos, 38 éves, volt ruhagyári művezető bűnperében a bíróság megállapította bűnösségét, cselekményét előre kitervelt módon és aljas indokból elkövetett emberölésnek minősítette. (...) A szegedi megyei bíróság megítélése szerint Búzás cselekményére a halálbüntetés az egyetlen törvényes büntetés" (március 9., szombat).

Új szobrok. Újszegeden, az Odessza városrész két, Tiszára néző épülete között állították fel „Tar István Tisza című" szobrát. „Engels József Az élet fája című alkotása az első kerületi tanács központi házasságkötő" termébe kerül, s „ugyancsak ezekben a napokban állítják fel a Tisza-parti gimnázium új díszét: Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész őzek című munkáját is. hamarosan pirogránit falfelület-díszítést kap az orvostudományi egyetem most épülő kollégiuma. (...) A legtöbb újdonság a Dóm téri Pantheonba kerül. Itt állítják majd fel Vigh Tamás Kodály-szobrát, Mészáros Dezső Ady-mellképét, Mikus Sándor Derkovits-bronzportréját, Pátzay Pál Katona Józsefről mintázott alkotását, valamint Borsos Miklós kettős emléktábláját, amelynek kőlapon nyugvó bronzdomborműve Riesz Frigyesnek és Haár Alfrédnak, a két kiváló szegedi matematikusnak állít emléket. Schaár Erzsébet most készülő Móra-portréja a József Attila Tudományegyetem Móra kollégiumának falára kerül" (március 19., kedd).

Tanyai iskolák. „A járás 99 tanyai iskolája közül 46-ban máris villany világít. s betöltik a környék kulturális centrumának szerepét. A még nem villamosított 53 iskola közül további 36 villamosítását tartják célszerűnek" (április 11., csütörtök).

Előregyártott elemekből. „Előregyártott elemekből öt- és tízszintes házak épülnek Szegeden. (...) A következő években házgyárat építenek Szegeden, de annak produktuma csak a negyedik ötéves terv idején jelentkezik lakóházakban" (április 14., vasárnap).

Moziavató. „Tegnap este ünnepi díszbemutatón avatták fel Szegeden, az ország második, a vidék első 70 mm-es panoráma szélesvásznú filmszínházát. A hatalmas vetítőernyőt és a Todd AO vetítésre alkalmas, NDK gyártmányú Pirkon típusú gépeket a Szabadság filmszínházban szerelték fel" (április 19., péntek).

Műteremlakások. „Szegeden csaknem ötven olyan képzőművész él és dolgozik, aki megszerette a várost, s véglegesen itt akar letelepedni. (...) A városi tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a Lenin körút és a Károlyi utca sarkán felépülő bérházat képzőművészeti bérházzá nyilvánítja" – 10 műteremlakással (április 25., csütörtök).

Szabadtéri statisztika. „Tizedik évében a szabadtéri. (...) A felújítás óta, 1959 óta nyolc operát tűztek műsorra. Közülük öt nyár szabadtéri színlapján szerepelt a Hunyadi László és 13 este volt műsoron. A Bánk bán-nak ez lesz a negyedik szezonja, s (...) az ideiekkel együtt 11 előadással szerepel a statisztikában. (...) Erkel operái a tízévi operaelőadásoknak több, mint felét, 27 előadást jelentenek. hasonló 'karriert' ezen a színpadon csak az Aida futott be, amely idei négy előadásával már ugyancsak tizenegyszer ismétlődik a műsorban. (...) Legnagyobb múltja mégis prózai előadásnak van a Dóm téri színpadon-, s ez: Az ember tragédiája. A tíz esztendőből ötben bemutattuk, s előadásainak száma a felújítás óta eléri a huszonegyet. (...) Erre a szezonra esik a Szegedi Szabadtéri Játékok új évtizedének százötvenedik előadása – 'előrejelzés' szerint ez a Hattyúk tava június 21-i premierje. És az idei programban hangzik el az ötvenedik operaelőadás is. (...) A rekordév 1960 volt, 114 ezer nézővel" (május 15., szerda).

Szeged lakói. „Szeged lakossága a múlt esztendő végén elérte a 121 ezret. A megyében 320 ezer ember lakik. tavaly 12302 ember költözött el Szegedről, ugyanakkor közel 15 ezer ember telepedett le a városban. (...) Mindössze 687 lakossal csökkent a megye népessége" az elvándorlás miatt (május 26., vasárnap).

Iparközpont. Szeged „nyugati iparkörzetében – ahol az EMERGÉ gumigyár üzemel – épül az új tejüzem, mellette mezőgazdasági gépek lerakata, az építőipar előregyártó betonüzeme – nagy feladatok hárulnak a közlekedésre is. A dorozsmai vasútállomáson újabb iparvágányokat építenek, hogy az iparnegyed megnövekedett forgalmát zavartalanul kielégítsék" (június 2., vasárnap).

Költözés az olajfaluba. „Csütörtökön megkezdte a kiköltözést Szegedről az algyői „olaj-faluba„ a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat szegedi üzemének műszaki és adminisztratív apparátusa. Az 'olaj-főhadiszállás' a Szeged környéki olaj- és földgáztermelés megindulása óta a régi szegedi seprűgyár épületében működött. Néhány nap múlva közvetlenül a helyszínről irányítják a termelést. (...) Az idén több mint félmilliárd forint értékű olajipari üzemet, tankállomást, iparvágányt építenek a területre" (június 14., péntek).

Díszkút. „Tegnap óta minden szomjazó ember használja a szovjetunióbeli fehér márvány díszkutat a Széchenyi téren. Vize hűtőrendszeren át a vezetéki víznél 5-6 Celsius fokkal hidegebben megszakítás nélkül állandóan folyik" (július 19., péntek).

Gyes. „Megyénkben közel 90 ezer dolgozó nőt tart számon a statisztika. Különösen sokan tevékenykednek az iparban; míg országosan csak 39 százalék, nálunk 50,2 százalék az itt dolgozó nők aránya." A gyermekgondozási segélyt „1967 szeptember végéig a jogosultak 81 százaléka – zömmel kisebb jövedelműek – vette igénybe" (július 30., kedd).

Szántóverseny. „Szeged és a járás közös gazdaságaiból a legjobbjait küldték el a járási szántóversenyre, amelyet Kiskundorozsmán a József Attila Tsz területén rendeztek meg. (... ) A traktorosok kimért pályán hármas és kettes ekével szántottak." „Az első helyezett 800, a második 600, a harmadik pedig 400 forint pénzjutalmat kapott. (...) Első Mihók András, Kübekháza, Sarló és kalapács Tsz, második Seres István, Szeged, haladás Tsz, harmadik Savanya István, Kiskundorozsma, József Attila Tsz." A megyei döntőt augusztus 10-én rendezik. (augusztus 4., vasárnap).

Piaci árak. „A tegnapi szegedi piacokra meglehetősen sok tsz hozott árut. (...) Zöldborsó 14-18, zöldbab 5-12, karfiol 8-10, paradicsom 1,20-1,80, burgonya 3-4, uborka 2-5, , alma 2-4, körte 3-6, szőlő 5-8, őszibarack 3-9, sárgadinnye 2-2,50, görögdinnye 1,50-2, baromfi 29-30 forint kilónként; tojás 1,40-1,50 (darab) forint volt" (augusztus 18., vasárnap).

Közlemény. „A szomszédos Csehszlovákia párt- és állami személyiségeinek kérését teljesítve a magyar népköztársaság kormánya – együtt más szövetséges országokkal – segítséget nyújt – beleértve a fegyveres támogatást is – a testvéri csehszlovák népnek, a belső szocializmusellenes, valamint a külső imperialista erők által létrehozott ellenforradalmi fordulat veszélynek elhárítása céljából..." (augusztus 22., csütörtök)

Algyői híd. „Megkezdték az új algyői közúti híd felépítésének előmunkálatait. A közúti építő vállalat hódmezővásárhelyi üzemének erőgépei na Tisza mindkét oldalán dolgoznak az ártéren, rendezik a terepet, sőt az algyői oldalon hozzákezdtek már a pillérek alapjainak elkészítéséhez is" (szeptember 3., kedd).

Vinkler-kiállítás. „Egységes, elgondolkodtatóan szép élménynek lehetett részese a Kárász utcában tegnap, pénteken délután öt órakor megjelent közönség, amikor Borvendég Béla építőművész megnyitó beszéde után megtekintette Vinkler László festőművész több mint negyven képből álló kiállítását" (szeptember 14., szombat).

Szeged Szabadkán. „Az október 20-án megnyíló és 29-éig nyitva tartó szabadkai vásáron tizenöt magyar vállalat, zömmel a szegedi helyi ipar képviselői vesznek részt. (...) A Szegedi Tömegcikk Ktsz és a Szegedi Bőrdíszmű Ktsz ismert és szép divatcikkeket mutat be Szabadkán" (október 2., szerda).

TEK. „Az új gazdasági mechanizmus teljesebb kibontakozása 'kikezdett' néhány szervezetet, amelyeket régebben szükségesnek tekintettünk. Elsősorban olyan elosztó, forgalmazó, vagy elosztó szervezetekről van szó, amelyek a termelők és a fogyasztók közé ékelődtek annak idején. Az ilyen kikezdett vállalatok közé tartozik a TEK (Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalatok rövidítése)" (október 3., csütörtök).

Losonczi és a doktorok. „Tegnap délelőtt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács elnöke Szegedre érkezett. (...) Jelenlétében – ünnepi egyetemi tanácsülés keretében – 'Sub Auspiciis Rei Publicae Popularis' kitüntetéssel doktorrá avatták a József Attila Tudományegyetem két, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egy végzett hallgatóját. (...) dr. Márta Ferenc, a JATE rektora (...) ismertette a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntését arról, hogy a jelöltek kérésére hozzájárultak Pataki Mária végzett jogász, a Szegedi I. sz. Ügyvédi Munkaközösség ügyvédjelöltjének és Penke Botond okleveles középiskolai tanár, a JATE szerveskémiai tanszéke tanársegédének kitüntetéses doktorrá avatáshoz. Julesz János orvos, a Szegedi orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikája gyakornokának hasonló tárgyú kérelméről az Elnöki tanács által hozott – ugyancsak jóváhagyó – döntését dr. Tóth Károly, a SZOTE rektora jelentette be. (...) Losonczi Pál (...) beszéde után a Népköztársaság címerével díszített aranygyűrűt nyújtott át" mindhármuknak. „Ezt az aranygyűrűt azok kapják meg, akik iskolai tanulmányaikat – az egyetemi diploma megszerzéséig – végig kitűnő eredménnyel végezték el" (október 10., csütörtök).

Bontás. „Újabban Szeged belvárosában egyre gyakrabban érvényes a régi mondás: rombolj, hogy építhess. Most az Oskola utca elején volt öreg, avult házak" tűnnek el. „Helyükbe – mint ismeretes – többemeletes lakóház kerül" (október 20., vasárnap).

A rohampályán. „Az idei tanévtől az iskolákban új tantárgy a honvédelmi nevelés. A fiatalok – fiúk, lányok egyaránt – szívesen vesznek részt az erejüket, ügyességüket is próbára tevő gyakorlatokon. A Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanulói jól megépített rohampályán gyakorolhatják a kúszást, palánk-ugrást, kötélmászást, távolugrást és kézigránát-dobást" (november 7., csütörtök).

Olvasói ankét. „Akármerre megyünk olvasói ankétra a járásban, mindenütt kérések özönével találjuk szembe magunkat: több oldalt, a városi események mellett több falusi hírt és riportot, többet a községek lakóinak gondjairól" (november 16., szombat).

40 fillér. „Mi a különbség a 40 filléres és a 30 filléres gyufa között"? „A 40 filléres hosszabb, jobb fából készült, olykor piros vagy sárga feje van, jobban is ég, és dobozának címkéje mindig szebb, értékesebb, mint a rövid szárú, 30 filléresé" (december 11., szerda).

Olimpikonok élménye. „Tegnap, pénteken délelőtt fél 10 óra tájban piros színű kocsi gördült a szegedi 624. sz. Szakmunkásképző Intézet épülete elé. Az utasok, Kozma István, Varga János és Polyák Imre olimpiai bajnokok, valamint matura Mihály, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke Budapestről érkeztek élménybeszámolót tartani" (december 14., szombat).

Fúrótorony. A múlt héten a szegedi József Attila sugárúton, a Makai utcában „a budapesti Talajvizsgáló és Geodéziai Vállalat kisméretű, gépkocsira szerelt fúróberendezéssel vizsgálta a környék földfelszín-szerkezetét. A szakemberek ebből állapítják meg, hogy a közeljövőben ide épülő háztömbökön milyen erős alapozást kell végezni" (december 15., vasárnap).

Címkék#Szeged

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!