Ismét 170 ezres lesz Szeged

Több mint 6 ezerrel nőtt Szeged lakossága az elmúlt 5 évben (lásd grafikonunkat) – mivel a tendencia valószínűleg idén is folytatódik, a csongrádi megyeszékhely lélekszáma ismét 170 ezer fölé emelkedhet. Erre utoljára 1997-ben volt példa, ekkor 172 ezer 436-an laktak Szegeden. Egy év múlva egyszeri, drasztikus csökkenés történt: Algyő önálló település lett, 5 ezer ember eltűnt a statisztikából.

Botka László polgármester a városi tanévnyitón jelezte: a magyar nagyvárosok közül Szeged mellett csupán Debrecen büszkélkedhet hasonló tendenciával. A cívisváros lakossága az elmúlt 5 évben 2 ezer fővel gyarapodott, 204 ezerről 206 ezer 225-re. A Tisza-parton ennél is dinamikusabb a növekedés: 162 ezer 889-ről 169 ezer fölé emelkedett a lélekszám.

Pécsett ez idő alatt másfél-kétezerrel lettek kevesebben, Miskolcon 178 ezer helyett már csupán 170 ezren laknak – vagyis a statisztika szerint a borsodi település helyett néhány éven belül Szeged lehet hazánk harmadik, a vidék második legnagyobb városa.

– Szegeden a népességnövekedés forrása nem a természetes szaporulat, hanem a bevándorlás – mutatott rá Pálfalvi Zsoltné, a KSH regionális igazgatóságának elemzője. Vagyis az, hogy külföldről és belföldről egyaránt szívesen költöznek ide, főleg az oktatási és kulturális kínálat miatt.

Mára szinte teljesen megállt a környező településekre (például Algyőre, Deszkre, Domaszékre, Zsombóra) a kirajzás. Gyakoribb, hogy a család közelebb települ az iskolához, munkahelyhez – beköltözik Szegedre. A ki- és beköltözés egyenlege először 2005-ben lett pozitív: 139-cel többen jöttek, mint mentek. A szám azóta folyamatosan nő, jóval ezer fölé került. Rá is fért a megyeszékhelyre: 2004-ben csupán 162 ezer 889-en laktak itt. Az elmúlt 5 év tehát mintegy 8 ezer fős gyarapodást hozott.

A természetes fogyás mértéke 3,8 ezrelék, míg az országos átlag ennél jóval magasabb, 4,8. A megye adata még ennél is rosszabb: 5,5 ezrelék. Ez látszik a nagyobb csongrádi városok lélekszámának alakulásán is (lásd táblázatunkat). Vásárhely például az elmúlt közel 20 évben több mint 4300 lakost veszített – népességének majdnem 10 százalékát. Arányosan nézve Szentesen és Makón még drasztikusabb a csökkenés.