Jó árú csemegeszalámi előzte a nagyokat

Ha megfogja a vásárlót a tetszetős csomagoláson át látható szalámiszeletek színe, állaga, másodszorra talán az árra néz rá, hogy belefér-e a család élelmezési keretébe az árfekvés. Ha kicsit is bizonytalan, vagy éppen profi, megnézi a hústartalmat is, mert a mérték az érték. Régóta kötelező ugyanis feltüntetni a szalámin, hogy 10 deka késztermék mennyi nyers húsból készült, és ez a szám sokat elárul. A 150 százalékos hústartalom már korrekt, ilyen magas értéket nem találunk a páclével bőven dúsított, ezerforintos kilónkénti áron kínált, sonkának nevezett készítményen.

Ha a puding próbája az evés, a csemegeszalámié is az, kollégáinkat nem kellett sokáig győzködni arról, hogy szokásos tízóraijuk helyett húskészítményeket teszteljenek. Vajat és kenyeret ezúttal csak egyfélét használtak, hogy kizárólag a szalámira koncentrálhassanak.

A falatozás után válasz született a nagy kérdésre: melyik a jobb, a Pick vagy a Herz csemegeszalámija? Bár a zsűri mindkettőt pozitívan értékelte, az előbbit túl zsírosnak, az utóbbit kissé sósnak találta. A nevető harmadik a Penny saját márkás Karát csemegeszalámija lett, amely ugyanúgy a szegedi gyárban készül, mint a két nagynevű konkurens, ám ízben, megjelenésben és árban is jobban szerepelt náluk.

A nagy átmérőjű, német Linessa savanykás utóízével és szerényebb hústartalmával, a Pikok pedig némileg feledhető ízvilágával és halovány megjelenésével még a közepes szintet sem ugrotta meg az ítészek szerint. A teszt arra mindenképpen jó volt, hogy kiderüljön, a gyengébbnek számító márkanév mögött is lehet finom, jó ár/érték arányú szalámi.