Kevesebb a búza, drágább lesz a liszt a malmok szerint

Az elmúlt kánikulai napokban az utolsó táblákon is befejeződött a búza aratása, az előzetes becslések szerint a tavalyinál 10-15 százalékkal kevesebb lesz a termés, de több annál, mint amit a nagy hideg január után vártak a szakemberek.

Egy kiló átlagos minőségű búzából 77-78 deka liszt lesz, egy kiló kenyérbe jellemzően 75 deka liszt „fér", vagyis egy kiló búzából egy kiló kenyér készülhet. Egyszerű ez, mint a faék – feltéve, ha nincs ügyeskedés.

– A tavalyi 5,6 millió tonna búza után az idén 4,7-5 millió tonnára számítunk – nyilatkozta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Jó hírrel is szolgált: a minőség lényegesen jobb, mint tavaly: 50-60 százalék közötti lesz az étkezési búza aránya, szemben a 2016-os kevesebb mint 40 százalékkal. Az ár az elmúlt hetekben emelkedett, de a termelők további növekedést várnak.

Számokat is mond kérdésünkre Bársony Jenő, a szegedi Agro-Med Bt. ügyvezetője. – Tavaly ilyenkor 38-40 ezer forint között mozgott a jó minőségű étkezési búza tonnánkénti ára, most 44-46 ezer – mondja. Az iparágban évtizedek óta dolgozó szakember hangsúlyozza, Magyarország komoly búzaexportőr, és nem mindegy, hogy 310 vagy 303 forint az euró. Most az utóbbi a helyzet, aminek persze a külföldre nyaralni indulók örülnek.

Raktár a szegedi Izabella malomban. Kézzel és targoncával is mozgatja a zsákokat Kiri Roland. Fotó: Kuklis István

– Az elmúlt időszak búzaár-emelkedésének hatására növelni fogják a liszt árát a malmok, körülbelül 5-10 százalékos mértékben – nyilatkozta a kereskedők és malmok érdekeit képviselő Gabonaszövetség feldolgozói tagozatát vezető Lakatos Zoltán. Ő a GOSZ előrejelzésénél némileg kevesebb, 4,5-4,6 millió tonnás termésre számít. Szerinte az áremelés végigmehet az egész termékpályán, és a kenyér, valamint a többi pékáru is drágulhat.

Ugyanakkor a csupán a lisztáremelkedésből eredő többletkiadás éves szinten és egy főre mindössze 600–1000 forintot jelent majd a vásárlóknak.

– Korán van még bármilyen árról, lisztáremelkedésről beszélni, szerintem nem olyan rossz a búza, ahogy azt menet közben gondolták a termelők – mondja Darabos Gábor, a Magyar Pékszövetség Békés–Csongrád megyei régiójának elnökségi tagja, aki Kisteleken vezet sütödét.

Készülnek a finomságok a mórahalmi Varga pékségben. 6

Most fejeződött be az aratás, a mennyiség és a minőség csak ezután lesz végleges, ezért úgy véli, nem kellene az ördögöt a falra festeni.

– Ezt a malmok látják, mi is tőlük vesszük a lisztet, és az is kérdés, mennyi óbúzájuk van raktáron – mondja, hozzátéve, a jól tárolt gabona minősége egy-két év alatt nem romlik, és az öregebbet simán lehet keverni az új búzával.

– Úgy látom, jó lett a búza minősége, de nem mindenhol – mondja Tóth Zoltán, a szegedi Izabella híd lábánál található malmot és tárolót működtető, országosan több telephelyen dolgozó Szatmári Malom Kft. kereskedelmi vezetője. Ő árnyalja a felvásárlási árakat is. Azért, ami közvetlenül a szántóföldről jön, és nem lehet előminősíteni, 42-43 ezer forintot fizetnek tonnánként. A nagyobb mennyiségű, egységes minőségű betárolt búza ára magasabb, 44-46 ezer forint.

– Leginkább úgy vásárolunk, hogy csak a kisebb tételt hozzuk el a termelőktől, az érdemibb mennyiség, ha tudják tárolni, náluk marad – mondja a szakember, hozzátéve, nem mindegy a sikértartalom sem. Van 28-as is, de találkoztak idén 41-essel is, ami természetesen többet ér. – Száz százalékban az alapanyagtól függ a malomipar, a rezsiköltségünk szinte állandó, így a drágább búza miatt várhatóan 6–10 forinttal kell emelnünk a liszt kilónkénti árát.