2011.09.09. 20:42
Kilenc új műemlék Csongrád megyében - galériával
Szeged - Két év után 9 új műemlékkel gyarapodott Csongrád megye. Szegeden a tápai öreg temető kápolnáját helyezték védelem alá, a hozzáépült remetelakkal, csőszházzal és koldusházzal együtt. A Kárpát-medencében egyedülálló az épületegyüttes.
173 objektumot nyilvánított egyedi műemlékké, 4 területet pedig műemléki jelentőségűvé rendeletében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Megyénkben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslata és a régiós hatóság tudományos dokumentációja alapján utoljára két éve jelöltek ki 11 műemléket.
Idén Szegeden egyetlen épületegyüttest védtek le a hivatalok: Tápén, a Rév utcai öreg temető kápolnáját, a mellette álló remetelakkal, csőszházzal és koldusházzal együtt. [namelink name="Barna Gábor,"] az egyetem néprajzi tanszékének vezetője elmondta: azért rendkívüli érték a kápolna és a hozzá kapcsolódó házsor, mert így, egységében az egész Kárpát-medencében nem maradt fenn másik. A sírkertben pestisjárvány emlékére emeltek fogadalmi kápolnát – a templomtörténet 1784-es feljegyzése szerint. A nagy árvíz elmosta, 1880-ban épült a helyén barokk kápolna Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére. Első gondozója lakott a remetelakban, amit később sekrestyének használtak. A „szent embört", Miklós Jakó Istvánt (1838–1895) a környékbeliek Fütyű Pistaként vagy Tápai Pistaként emlegették. A néprajzi kutatások szerint táltosnak született, később fordult a katolikus valláshoz.
Megyei nyolcak
Szegeden jelenleg 180-nál is több műemléket tart nyilván a műemlékvédelmi hivatal; több utcarészlet is szerepel benne. Helyi védelmet 400 ingatlan élvez, de a műemléki védettség magasabb kategória; a műemlék szigorú előírások alapján renoválható és hasznosítható, teljesen soha nem lehet lebontani. A megyében 300 műemlék található; a rangos listához most a csongrádi Batsányi-gimnázium, a derekegyházi Weiss-féle malom épülete, a kiszombori sírépítmények, a nagymágocsi egykori Károlyi uradalom tiszttartói háza és fasora, az óföldeáki Návay-kastély és kúria, valamint a szentesi Jókai utcai református templom csatlakozott.
A legenda szerint a kápolna főoltárképét Ferenc József császár adományozta hálából 1883-as szegedi látogatásakor, mert feleségét a remete gyógyította meg. A kápolna „szent raktárként" is funkcionált; Tápai Pista és a helybeliek zarándokútjaikról hozott emlékeiket helyezték el benne, később a fölöslegessé vált kegytárgyaikat is odahordták. A mellette álló két szoba, konyhát a temetőcsősz és sírásó családja lakta, legszélen a koldusház egészen az ötvenes évekig fogadta a legszegényebbeket.
A temető 1964-ben bezárt, a kápolnát a tápaiak 1967-ben felújították, azóta az alap nélküli, vályogból, téglából és sártapasztással emelt falak felvizesedtek, rogyadoznak. A kegyhelyet többször kifosztották, ezért a kutatók tíz éve, leltározás után a megmaradt tárgyakat a plébánia öreg iskolaépületében helyezték el.
Perlaki György plébánostól megtudtuk, a Kármelhegyi Boldogasszony július 16-i ünnepétől a szeptember 29-i Szent Mihály-napi búcsúig keddenként újra miséz a bádogtornyos kápolnában. Az egyházközség a temető szélét szanálná, hogy a telekeladásból önerőt teremtsen a felújításhoz. A temető főkeresztje elé visszaállítanák a kerámiaképekkel díszített kálváriát, és kegyeleti emlékparkot alakítanának ki. A kápolna melletti épületsort szociális, kulturális vagy egyházi célokra renoválnák. A rendezési tervről az önkormányzat szeptember végi közgyűlése dönt.
