Kiss-Rigó László: Aki egy kapuhoz ér, nem árt ha tudja, honnan jött - A 300 éves Dorozsmát ünnepelték

Mint megírtuk, a török hódoltság után Kiskundorozsma teljesen elnéptelenedett, üres puszta és a kőből épült templom romjai maradtak itt. 1719-ben Orczy István, a német lovagrend adminisztrátora telepített ide 23 jász családot Jászfényszaruból és Jászapátiból. 1719. február 6-án érkeztek ide a jász családok, aminek 300 éve. Ezt ünnepelték az 1973-ban Szegedhez csatolták városrészben, Kiskundorozsmán szombaton a zsúfolásig telt Ács Géza Sportcsarnokban. A rendezvény díszvendége Orczy Ágnes, Dorozsma újratelepítője, báró Orczy István egyenesági leszármazottja volt.

Az ünnepi szentmise után a sportcsarnokban Botka László polgármester köszöntötte az ünneplőket. – A jászok a legjobb magyarok. Hogy ezt ők mondják magukról, vagy mások róluk, nem tudni, de az biztos, hogy az elmúlt 300 esztendőben itt bizonyítottak. 300 évvel ezelőtt Kiskundorozsma pusztaság volt, lakatlan, zord vidék, ahová dolgos, összetartó népek érkeztek és egy összetartó közösséget hoztak létre. Szeged és Kiskundorozsma együtt fejlődött, sorsuk összefonódott. Ez az ünnep egész Szeged számára ünnep, Szeged büszke erre az összetartó közösségre – mondta ünnepi beszédében a polgármester, majd felsorolta a 2 milliárd forintból a városrészben eddig megvalósított és az idén tervezett beruházásokat. Beszéde végén Botka Szeged nevében új zászlót adományozott Kiskundorozsmának, amit a városrész önkormányzati képviselői, Lauer István és Mihálffy Béla lengettek meg.

B. Nagy László országgyűlési képviselő megtiszteltetésnek nevezte, hogy itt lehet, jeles napnak nevezte az ünnepet, majd báró Orczy Istvánt méltatta és felidézte Kiskundorozsma történetét. – Dorozsma most olyan, mint egy nagy család. Szívből kívánom, hogy maradjon meg ez a hangulat – zárta gondolatait a képviselő, akit Borbás Ferenc jászkun főkapitány követett a színpadon. (Az újkori kapitányválasztással a Jászkunság egy történelmi tisztséget elevenített fel, de más tartalommal és kötelezettségekkel ruházta fel.) A főkapitány a hagyományok fontosságát hangsúlyozta.

Győriné Czeglédi Márta Jászfényszaru polgármestere jó döntésnek nevezte a jászok betelepítését, majd arra kérte a kiskundorozsmai tanárokat, hogy szervezzenek gyakrabban osztálykirándulást Jászfényszarura és Jászapátiba.

A korábban Dorozsmához tartozó települések polgármesterei, Nagy Attila Gyula (Üllés), Tanács Gábor (Bordány), Gyuris Zsolt (Zsombó) és Fodor Imre (Forráskút) beszédeit Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökének gondolati követték. – A közös múlt a négy kirajzott település értékrendjének alapja. Számomra Dorozsma Szeged előszobája. Fantasztikus volt hallgatni az elmúlt 300 év történetét, de ma is történelmet írunk. Legyünk büszkék azokra az eredményekre, amiket ezek a települések elértek – fogalmazott a megyei közgyűlés elnöke.

A Jászság Népi Együttes műsora után a Pavane táncegyüttes felvezetésével a vendégek, meghívottak és érdeklődők átvonultak a közelben, a Hősök ligetében felállított összefogás kapujához, ahol Lauer István azt mondta, 23 család érkezett ide tele hittel 300 évvel ezelőtt, a jászok sokasodtak és belakták a környéket, ennek állít emléket a kapu. Lauer képviselőtársa, Mihálffy Béla elérzékenyülve lépett a mikrofon elé.

– Megvalósult egy álom. Itt állunk az összefogás kapuja előtt, ami jelképezi a közös gyökereket és az összetartozást. Boldog vagyok, hogy méltó emlékműve van őseimnek, akiknek a neve itt szerepel a kapun, hiszen apai ágon a Czékus, anyai ágon pedig a Kálmán család leszármazottja vagyok. Erősnek érzem magam, mert a kiváló kiskundorozsmai közösség tagja lehetek – mondta a képviselő, majd a polgármesterek elhelyezték a településükről hozott földet a kapunál.

– A csodálatos műsornak családias jelleget adott, hogy a beszédek közben megtudhattuk, hogy ma ünnepli születésnapját Mózes Ervin, Szeged címzetes főjegyzője és B. Nagy László országgyűlési képviselő – okozott derültséget a közönség soraiban beszéde kezdetén Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök, aki hozzátette, az ő édesapja is jász, Jászladányban született. – A kapu sok mindent szimbolizál, jelképezi a vendéglátást és a vendégszeretetet, a kiskapu mást jelent, a sportban pedig a kapu a cél szimbóluma. Aki egy kapuhoz ér, nem árt ha tudja, honnan jött – fogalmazott a püspök, majd Isten áldását kérte a kapura és megáldotta azt.

A műsor a Bújj, bújj, zöld ág népdal eléneklésével ért véget, miközben a néptáncosok és résztvevők a kapu alatt átbújva jelképesen felavatták azt.