Kiss-Rigó László perre ment

Kiss-Rigó László és Gyulay Endre. Fotó: Karnok CsabaKét éve egy internetes honlap nyilvánosságra hozta az állítólagos Antall-féle ügynöklistát, amelyen a püspöki kar 21 tagja közül hatnak a neve szerepelt. Egy évvel később az Élet és Irodalomban Ungváry Krisztián történész már „csak" öt főpapot említett.

Mind a két helyen, illetve listán felbukkant Gyulay Endre korábbi, és Kiss-Rigó László jelenlegi szeged-csanádi megyés püspök neve is.

Gyulay Endre lapunkban mind a kétszer cáfolta, hogy a rendszerváltás előtt besúgó lett volna, vagy bármilyen formában együttműködött volna a titkosszolgálatokkal. Kiss-Rigó László 2005. február 28-án közleményt adott ki, és visszautasította, hogy neve olvasható az említett ügynöklistán, „mely szereplői állítólag a BM III/III-as, illetve III/II-es csoportfőnökségnek jelentéseket tettek."

Az azóta már szeged-csanádi megyés püspök büntetőfeljelentést is tett ismeretlen tettes ellen, majd közleményét azzal folytatta, hogy „az elkövető személyének felfedése után rágalmazásért pert indítok". Kiss-Rigó László kijelentette, soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytatott, erre soha nem is kérte senki. „Nevem ilyesmivel történő összefüggésbe hozását nemcsak aljasnak és cinikusnak, hanem nevetségesnek is tartom, mivel éppen az ellenem irányuló ügynöki tevékenységet lepleztem le többször is, egy alkalommal látványosan tanúk előtt" – írta közleményében a címzetes püspök.

A főpapok múltját azonban nem lehet(ett) kutatni, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára azzal utasította el az egyházi vezetők múltja iránt érdeklődőket, hogy az érintettek azt állították magukról, nem közszereplők, a teljes nyilvánosság pedig csak a közszereplőkre vonatkozik. A Fővárosi Bíróság a közelmúltban hozott első fokú ítéletében azonban kimondta, közszereplőnek minősülnek a perbe vont egyházi vezetők, és ki kell adnia az állambiztonsági levéltárnak a rájuk vonatkozó dokumentumokat. Az evangélikus egyház kivételével valamennyi történelmi egyház fenntartásait fogalmazta meg a döntéssel kapcsolatban.

Ügynök volt öt főpap?

Az Élet és Irodalom tavaly március 3-án megjelent számában Ungváry Krisztián történész levéltári dokumentumokra hivatkozva Gyulay Endre szeged-csanádi püspökről, Kiss-Rigó László címzetes püspökről, Mayer Mihály pécsi püspökről, Szendi József nyugállományú érsekről, Seregély István egri érsekről azt állította, hogy a pártállamban kapcsolatban álltak a titkosszolgálattal, III/III/1-sek voltak. Ungváry Krisztián korábban Paskai László nyugállományú bíboros ügynökmúltjáról közölt dokumentumokat.

Gyulay Endre sem ért egyet a bíróság döntésével, szerinte sem közszereplők az egyházi vezetők. A volt szeged-csanádi megyéspüspök azt mondta, az egyházi törvények a katolikus papok számára tiltják a politikai tevékenységet, a politikában való részvételt. Arra a közbevetésre, amire egyébként a bíróság is rámutatott, hogy a választások előtt kibocsátott körlevelek, illetve egyéb, a szószékekről elhangzó, párt vagy politikus támogatására felszólító kijelentések befolyásolják a közvéleményt, azt válaszolta: a körlevelek szinte kivétel nélkül az egyház életéről szólnak. A választások előtt kiadott és felolvasott körlevelek sem említenek pártokat, nem neveznek meg politikusokat, hanem arra hívják fel az emberek figyelmét, hogy milyen értékeket támogassanak. A szószékekről el-elhangzott „ajánlásokkal" kapcsolatban Gyulay Endre azt mondta, ilyesmiről nincsenek személyes tapasztalatai.

– Az utcasarkon is bárki elmondhatja a véleményét, csak össze kell hívnia néhány tucat embert, és ugye az utcai szónokra senki nem mondaná, hogy közszereplő – próbálta értelmezni a közszereplés és a nem közszereplés lényegét a templomban és az utcán elmondott párhuzammal a tavaly nyugdíjba vonult egyházi méltóság.

Gyulay Endre annak alátámasztására, hogy az egyházak képviselői befolyásolják-e a közvéleményt vagy sem, azt mondta, a katolikus hívők egy jelentős része Gyurcsány Ferencet és a szocialistákat, egy másik jelentős része Orbán Viktort és a Fideszt támogatta, a KDNP-re viszont nagyon kevesen szavaztak, „pedig a párt nevében benne van a keresztény szó".

Ki számít közszereplőnek?

A törvény megfogalmazása szerint közszereplő az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt, vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította.
Az egyházi vezetők nem gyakorolnak közhatalmat, a bíróság indoklása szerint viszont a politikai közvélemény feladatszerű alakítása náluk megállapítható. A bíróság azt is kimondta, hogy az egyházi vezetők megnyilatkozásai, a püspöki körlevelek nemcsak erkölcsi kérdésekkel foglalkoznak, létezik politikai olvasatuk is, ilyen értelemben is orientálhatják a közvéleményt.

Kiss-Rigó László mulatságosnak nevezte, hogy míg vannak, akik azt szeretnék elérni, ha az egyházak képviselő teljesen visszavonulnának a közéleti szerepléstől, a bíróság szerinte éppen az ellenkezőjét állapította meg.

– Azzal én egyetértek, hogy az egyházaknak van közvélemény-formáló szerepük, és ebből az következik, nem vitatom, hogy az egyház vezetői közszereplőnek számítanak – mondta Kiss-Rigó László, aki arra a kérdésre, hozzájárulna-e ahhoz, hogy a történeti levéltár kiadja a vele kapcsolatos dokumentumokat azt válaszolta: minden további nélkül, ezt egyébként a fentebb említett perben a bíróság előtt már meg is tette.

A megyés püspök az őt ért ügynökváddal kapcsolatban elmondta, hogy az internetes honlap ellen tett feljelentésében indított nyomozást a rendőrség lezárta, nem tudták megállapítani, hogy az amerikai szerveren ki helyezte el azt az ügynöklistát, amelyen a neve más egyházi vezetőkével együtt olvasható volt.

– Az ügy azonban mégsem fejeződött be, ugyanis az Élet és Irodalomban megjelent cikk szerzője, Ungváry Krisztián ellen feljelentést tettem. Ez az eljárás még nem fejeződött be – mondta a püspök.