2008.12.11. 14:23
Koaxman, őschat és szegedi katica az öthalmi laktanyában
Szeged - Folyosónyi számítógépszörnyek, lézeres gépkapcsolat, televasazott „Égő Arany", Twin Peaks, porszem a szovjet hardvergépezetben. Több mint 30 év informatikatörténeti gyűjteménye, változás előtt. Charles Simonyi leborul.
Szintifüggöny, csípős hideg és a múzeum fő életben tartója fogadott a több mint 2000 négyzetméteres számtechtemplomban. A 78 éves Dr. Muszka Dániel nagyon büszke az épületet behálózó hangfalrendszerre, és meg kell hagyni, tényleg ad egy pluszélményt, amikor a 70-es évekbeli horrort idéző „Koaxman" című techszobor vizsgálata közben megszólal valami korhű űrzene vagy éppen a Twin Peaks, esetleg Glenn Miller muzsikája.
A három emeletnyi, és eddig soha nem látott rendezettségű gyűjtemény története hosszú és viszontagságos, ám a 2010-es belvárosba költözéssel és a jelenlegi támogatásokkal perspektivikus is. A szobányi, folyosónyi gépek nem pusztán ritkaságuk és történeti jelentősségük, hanem a hozzájuk fűződő sztorik révén is figyelmet érdemelnek. A Szegedért Emlékérmes Dani bácsi nem is fukarkodik velük.
„Égő Arany" és fejlett technika
A szegedi Kibernetikai Labor jó kapcsolatban állt a különböző vállalatokkal. Így eshetett meg, hogy a 60-as évek végén Dani bácsiék elé került az egykor az „Égő Arany" étteremről elhíresült Tisza-parti emeletes ház építésének feladata. Az egyetemi csapat egy amerikai programmal meg is oldotta a feladatot: számítógépükkel korszerű és takarékos tervet készítettek az épülethez felhasználandó vasmennyiségről. Féltve nézegették később, remélve, hogy jól számoltak. Évekkel később derült csak ki, hogy kár volt izgulni, hiszen a kivitelezők végül nem bíztak a csúcstechnikában, és biztos, ami biztos, az összes vasat felhasználták a terv ellenében. Azért nem mindenki volt ennyire bizalmatlan, egy másik ház alapjainak megtervezésekor a gépek segítségével valóban jelentős megtakarítást sikerült elérni. A lényeg mindenesetre, hogy mindkettő áll még.
Dani bácsi és az elhúzó USA
A legendás szegedi Kalmár László tanár úr 1956-57-es logikai gépe „kisebb" kalamajkát okozott: amikor a „Nagy Testvér" küldöttsége előtt is bekapcsolták végre az addig tökéletesen működő szerkezetet, az csak állt és hallgatott, mint egy ruhásszekrény. Megfagyott a levegő: értetlen szovjet tekintetek kísérték a magyar homlokokon végigfutó verejtéket, míg végül a hibakeresést megszakítva az egyik mókás kedvű küldött elővette a zsebéből a korábban kicsent alkatrészt. Ők nevettek. Évekkel később egy szovjet premieren Muszka Dani bácsi vágott vissza hasonlóképpen, csak éppen ez esetben senki sem tudta többé kideríteni, honnan emelte ki a működést biztosító alkatrészt. A humorral kezelendő legenda szerint ez is hozzájárult a Szovjetunió USA-val szembeni lemaradásához, legalábbis e tekintetben.
Őschat, hi-fi telefon, szegedi katica
A gyűjteményben felsorolhatatlan mennyiségű érdekesség található. A telefon helyett használt, összekötött telexek egymásnak üzennek: türelemgyilkos őschat vár minket az egyik teremben. A házon belüli spéci telefonrendszerrel pedig úgy hallhatjuk egymást, mint egy rádiós meccsközvetítést. A lézerrel összekötött gépek egymás elleni játékot elősegítő rendszere előtt is kétségtelenül meg kell hajolnunk. A legújabb projekt az internet történetével foglalkozik, ez a legszebben rendbe rakott helyiség. A legérdekesebb viszont az összes jereváni, minszki vagy akár magyar monstrum és mütyűr mellett Dani bácsi szegedi katicája, ami első ránézésre egy kedves családi porszívó. Ám kiderül, ez a masina 1956-ban készült, és fényre mindig elindul, hangra pedig csak akkor, ha fénnyel együtt adagoljuk, és rövid idő belül "megtanulja" hogy neki hangra is menni kell. Azután "el is felejti" és lehet ismét "tanítani". Ha pedig a pöttyeihez értek, megsértődött, csak simogatással lehetett engesztelésre bírni. Megvalósított sci-fi...
Charles Simonyi riszpektje
A Word és az Excel fejlesztésének vezetője, a híres űrturista magyar is tud a múzeumról. A sors úgy hozta, hogy a Microsoft kiválóságának nemrég odaajándékozott Ural-2-es alegység, amin ő fiatalon tanult, éppen Muszka Dani bácsi gyűjtéséből került elő. A pesti átadás során Simonyi szegedi látogatást ígért, és az emlékkönyvbe is íratott: „Ahogy az űrhajóról is üzentem, életem meghatározó élménye volt 1966-ból az Ural-2-es számítógép. Nélküle biztos nem lettem volna programazó, operációs rendszer tervező, Microsoft tulajdonos... űrhajós. Köszönöm Neked és munkatársaidnak, hogy a többi informatikai régiséggel együtt ezt is megőriztétek a jelen és a jövő generáció számára."
Jelen és jövő
A múzeum most több szervezettől is anyagi és egyéb támogatáshoz jut, takarítását például ingyen végzi egy cég. Volt rosszabb. Ám nemcsak egyirányú ez a segítő folyamat: a felesleges, lerobbant számítógépeket feljavíttatják, és egy segélyprogram révén rászoruló családoknak juttatják el.
A szegedi „csodák palotájába" költözésről Dani bácsi elmondta, hogy bár a belvárosban sokkal kevesebb hely lesz a bemutatásra, a beígért raktár mellett bővítésről is szó esett. Örül a fejleményeknek, hiszen sokkal jobb körülmények között, sokkal többen tekinthetik majd meg a ritkaságokat. Ugyanakkor kicsit tart is a költözéstől, hiszen eddig is rengeteg darab sérült meg a szállítások során. Addig is ő, Dr. Bohus Mihály, Csorba Béla és még számos önkéntes, egyetemista vigyáz arra a gyűjteményre, ami nemcsak az országban, de Európában is egyedülálló.
