Kompetenciára fókuszál az új alaptanterv: Mit, hogyan és mikor? - A három legfontosabbá vált kérdés az oktatásban

Szegedi termékkel készült az új Nemzeti alaptanterv, annak toleranciavizsgálata és az okostanterv is – derült ki Csépe Valéria szegedi látogatásakor. Az MTA Neurokognitív Fejlődés Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója hangsúlyozta, ez egyelőre egy tervezet, önmagában csak szándék, sikere a befogadástól és a megvalósítástól függ, de erre van esély a pedagógusok körében.

– Egy olyan tanuló- és tanulásközpontú tantervi alapvetés az egész tervezet, amely az oktatás és nevelés elérendő céljait és követendő értékeit írja le. Abból indultunk ki, hogy milyen eszközökre és módszerekre van ahhoz szükség, hogy a gyermekek gyorsan megértsék a folyamatosan változó világunkat, és használható tudást kapjanak felnőttkorukra. Hiszen 2016-ra oda jutott az oktatáskritika, hogy a jelenlegi állapot nem jó, nem elfogadható, hogy az egyetemi anyagot letoltuk egészen alsó tagozatig. Nincs helyén, hogy egy második osztályos a rovar felépítését tanulja. Addig kiabáltam a partvonalról, hogy miként kéne focizni, hogy azt mondták, menjek be, és mutassam meg. Így lettem az Oktatás 2030 projekt vezetője. 2017-ben indultunk el az úton, azóta számtalanszor módosult a tervezet, de azt látjuk, hogy továbbra is félnek tőle az emberek, mert sokak szerint nincs hozzá például megfelelő tankönyv és elég pedagógus. Valahol mégis el kellett kezdenünk – magyarázza.

Csépe Valéria szerint az új tantervvel a gyerekek és a pedagógusok egyaránt jól járnak majd.

Fotó: Karnok Csaba

Kiderült, vannak tanulásra és tanításra formált tantervek, az újítás az utóbbira épül. A fókuszban az áll, hogy mit és hogyan tanítanak meg a pedagógusok, amihez módszertani szabadságot kapnak. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy kevesebb, de alaposabb információkat kapjanak a tanulók, de azok feldolgozása ne töltse ki a teljes tanórát, így van lehetőség arra, hogy a lemaradók is egy szinten haladjanak társaikkal.

– Ezt egészíti még ki a mikor kérdése, hiszen nem mindegy, hogy mikor oktatjuk például a matematikai elméletet vagy a költőket. Szakaszokat kell felépíteni: a korai korszak, amikor gyors befogadásra képes a diák, a középső szakasz, amikor csaknem az összes információt képesek feldolgozni, és a késői, amikor már felnőttelvárásokkal szembesítenek minket. Ehhez meg kell újítani a szemléletet és az értékelést a pedagógusok körében, amihez webalapú fejlesztőeszközök is társulnak.

A legkorszerűbb tanulástudományi eredményekre alapoz, összehangolja a magyar és európai kultúrát és annak hagyományait, a hazai pedagógia progresszív irányzatait, valamint a modern műveltség elveit. A tudás integrációjának erősítésére van szükség a tanulási eredmények és célok kijelölésével – hangsúlyozza Csépe Valéria.

Kiemelte, céljuk az élménypedagógia és a tanuláshoz való pozitív viszonyulás. Egyelőre elfogadott alaptanterv nincs, komoly vitákon mennek keresztül, például a kémia, fizika és biológia összevonása kapcsán, amivel azt szeretnék üzenni Csépe Valériáék, hogy a természettudomány nem egyszerűen tantárgy, hanem gondolkodásmód, amelyet a moduláris felépítésű tantárgy ugyanúgy támogat, mint ha külön órákat tartanának. Így a tanórák száma is csökkenhet majd.