Könyvet ad ki és kutat is a kisebbségi önkormányzat

Az önkormányzati voksolással egy időben választják meg a kisebbségi önkormányzatokat is – 13 kisebbségnek van ehhez joga. Szegeden 11 ilyen önkormányzat működik: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szerb, szlovák és ukrán. Nincs viszont szlovén és ruszin.

A kisebbségi önkormányzatok elsősorban kulturális, hagyományőrző, ismeretterjesztő tevékenységet folytatnak, alapíthatnak és fenntarthatnak iskolát, óvodát is. Saját oktatási intézményük nincs Szegeden, de német nemzetiségi csoport működik a Hunyadi téri óvodában, szerb nyelvet oktatnak a Béke Utcai Általános Iskolában és az Eötvös József gimnáziumban. Cigány nyelvet nem, de magyarul cigány kultúrát oktatnak a Napsugár Óvodában és az Orczy István Általános Iskolában.

Mózes Ervin, Szeged címzetes főjegyzője elmondta: a kisebbségeknek akkor lehet önkormányzatuk, ha legalább 30-an szerepelnek a kisebbségi választói jegyzékben, ahova július 15-éig lehet jelentkezni. A városban már biztos lesz például német önkormányzati választás, hiszen múlt péntekig 39-en kérték felvételüket. Június 25-éig például 29 görög, 21 lengyel és egy ukrán jelentkezett.

A települési kisebbségi önkormányzatok 4 tagúak – az országgyűlés június 21-én csökkentette egy fővel a megválasztható képviselők számát.
– Nincs jelentősége, hogy 4 vagy 5 képviselő, mert nem csak a megválasztott tisztségviselők dolgoznak – mondta Karol Biernacki, a lengyel önkormányzat elnöke, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója. A mostani ciklusban volt több kétnyelvű kiállításuk, együttműködtek a katyni mészárlásra emlékező tárlat létrehozásában, amely bejárta az egész országot. Tavaly a második világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából a lengyelek exodusáról szóló kiállításukat – amelyet a megyei önkormányzat anyagilag támogatott – a lengyel parlamentben is bemutatták.

– Hiába nagy a barátság a két nemzet között, a közös dolgainkat nem nagyon ismerik a fiatalok, ezért őket is szeretnénk megszólítani – mondta Karol Biernacki. Az önkormányzat kétnyelvű történelmi olvasókönyvet adott ki, amely az Árpád-kortól napjainkig beszél a két népről. A könyvet, amelyet mindkét országban használnak az oktatásban, 2–3 évente bővítik és aktualizálják. Legközelebb 2011 elején adják ki. Szegeden 40–50 fős a lengyel közösség.

Kövér László, az örmény önkormányzat elnöke, a Kövér Béla Bábszínház igazgatója elmondta: folyamatosan tartanak anyanyelvi órákat 2–4 fős csoportoknak, mert az örmény identitás a nyelven keresztül őrizhető leginkább. Rendszeresen részt vesznek a Nemzetiségek Házában szervezett rendezvényeken, például gasztronómiai napokon. Megemlékeznek áprilisban az örmény népirtásról, októberben megkoszorúzzák az örmény–magyar családban született aradi vértanú, Kiss Ernő emléktábláját. – 60–70 családnak küldünk hírlevelet – érzékeltette, mekkora a közösség Szegeden. Az önkormányzat megpróbálja felkutatni az itt élő örmény származásúakat – van, hogy a telefonkönyvből, név alapján –, és tartani velük a kapcsolatot.