Bemutatták tegnap a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának új, regeneratív medicina és celluláris farmakológiai kutatólaboratóriumát. A 80 négyzetméteres, 3 helyiségből álló létesítményt a klinika harmadik emeletén alakították ki 186 millió forintos pályázati pénzből.
Kemény Lajos, a klinika tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, a laboratóriumban olyan klinikai vizsgálatokat tudnak végezni, amelyeket nem szponzorálnak gyógyszergyárak, vagyis lehetőséget biztosítanak kutatóknak, hogy ötleteiket az új terápiás lehetőségekkel kapcsolatosan ellenőrizzék. Az ECRIN konzorcium részeként ugyanis az európai hálózattól támogatást kapnak ezekhez. – Mi Szegeden a sejtterápiákra alapuló lehetőségekre, illetve a génterápiára koncentrálunk, ilyen készítmények fejlesztésével foglalkozunk – tette hozzá.
 |
Az új laboratóriumot a legmodernebb eszközökkel szerelték fel, több olyan eszközt is beszereztek, amelyek csak nagy gyógyszergyárak birtokában voltak eddig hazánkban. Széll Márta stratégiai rektorhelyettes elmondta, olyan komplexumot hoztak létre, amely külső megrendelők kutatási és fejlesztési igényeit is ki tudja szolgálni, illetve az egyetemnek is lehetőséget biztosít új kutatócsoportok befogadására.
A laboratórium fél éve működik, két tudományos publikációt már annak a technológiának köszönhetnek a szegedi kutatók, amely itt rendelkezésre áll. Bende Balázs, a bőrgyógyászati klinika egyetemi tanársegéde elmondta, jelenleg Magyarországon a klinikai vizsgálatok 1–3 százalékát kezdeményezik akadémiai körökből, minden mást a gyógyszergyárak megbízásából készítenek. Ezen az arányon szeretnének változtatni, hiszen az ipari kutatásoknál 3–5 évvel gyorsabban és tizedannyi pénzből tudnak a laborban dolgozni. Ha pedig a tudás és a technológia is megvan hozzá, ezt ki lehet használni.
 |
Veréb Zoltán, a klinika tudományos munkatársa elmondta, az új laboratórium lehetővé teszi a primer, ős- és progenitor sejtek és szövetek elkülönítését, tenyésztését, tanulmányozását, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok speciális, szövet- és sejtspecifikus tesztelését. Ezzel egyébként kiváltható az állatkísérletek egy része is. A laboratóriumban kidolgozott módszereknek köszönhetően néhány éven belül lehetőség lesz bőrpótlásra saját őssejtjeikből előállított hámszövettel, de az is elérhető közelségbe került, hogy 3D nyomtatóval nyomtassanak például új fület egy betegnek.
