Közlekedési gumicsont: Leszálljak vagy ne szálljak?

Közlekedési gumicsont – lapunkban is visszatérő téma a kerékpáros és a zebra találkozása. Tolni kell vagy lehet tekerni? A kérdés sokkal bonyolultabb annál, hogy minden közlekedési helyzetre érvényes válasz létezzen rá.

Egy kerékpáros sokféle gyalogátkelőhelyhez érkezhet: olyanhoz, ahol zebrára vezetik (Csillag tér), ahol átvezetik a gyalogátkelő mellett (Anna kút), ahol a közlekedési lámpa gyalogos ikonja mellett kerékpáros ikon is világít (Móravárosi körút–Szabadkai út kereszteződése), sőt olyanhoz is, ahol két lámpával lehet átjutni a zebrán: az egyik gyalogos-kerékpáros lámpa, a másik – a kereszteződés felétől – csak gyalogos (a Makkosházi körúton az Ortutay utcánál).

Szabálykövető: 97 százalék

– Kijelölik a járdát gyalog- és kerékpárútnak, amin kötelező lesz tekerni, de az előírt átvezetéseket a kereszteződésekben gyakran elhagyják. Van, hogy a bicikliút egyszer csak zebrában folytatódik, majd a túloldalon ismét kerékpárút. A Dugonics téren halad keresztül az Eurovelo nemzetközi túraútvonal, amit nemcsak az egész városban nem jelez semmi, de több helyen meg is szakad, így a Dugonics téren is, holott elvileg folytonosnak kellene lennie. A körforgalmakhoz a legtöbb irányból nem lehet rendesen érkezni kerékpárral. A Belvárosi-hídon közel ezer kerékpárost számoltunk meg különböző napokon és napszakokban, 97 százalék szabályosan kelt át, a hídon ugyanis eléggé logikus forgalmi rendet alakítottak ki. Ha jól ki van alakítva a közlekedés, akkor érdekes módon szabályosak a biciklisek – beszélt a problémáról [namelink name="Csüllög Imre"], a Magyar Kerékpárosklub szegedi csoportjának tagja.

Ha pedig kerékpársáv érkezik a körforgalomhoz, akkor ezt a csomópont előtt biztonságos távolságra meg kell szüntetni, és a kerékpárosoknak a gépjárműforgalommal közös útfelületen kell haladniuk a csomópontban. A Csillag téri vagy a Dugonics téri megoldás tehát nem felel meg ezeknek az előírásoknak, így – egy nem szabályos forgalmi rendhez kellene szabályosan alkalmazkodni.

A kerékpáros és a zebra viszonyáról a KRESZ nem rendelkezik egyértelműen, ezért a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kommunikációs és PR Osztályától kértünk állásfoglalást. Ők ezt írták: „a kerékpáros közlekedés különféle módjait tartalmazó jogszabályi felsorolásban nem szerepel a gyalogos átkelőhely, mint ahol a kerékpáros kerékpárosként közlekedhetne. Szerepel viszont külön mondatban annak a szabályozása, hogy egy kerékpáros hogyan keresztezheti az úttestet: a kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia, és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia. Előbbiek alapján bármilyen úttest keresztezése kerékpárral csak gyalogosan történhet. Kivételt képez az a helyzet, ha a kerékpáros gyalog-kerékpárúton vagy kerékpárúton halad, amelyet átvezetnek egy másik úton."

Tehát az NKH válasza és KRESZ-értelmezése szerint nem csak a gyalogátkelőn, de – ahogy írják – minden úttesten csak kerékpárt tolva kelhetnek át a biciklisek, ha nincs kerékpáros átvezetés. Ez nem túl életszerű – mondja erre a Magyar Kerékpárosklub szegedi csoportja.

Tényleg tolni kell a zebrán?!

Az NKH levele így folytatódik: „A kerékpáros a gyalogos-átkelőhelyen a gyalogosokkal elvileg párhuzamosan halad, elsőbbségadásról ekkor nem lehet szó. Ha ez az átkelő csak zebra, ott nincs mód átbiciklizni, ahogy alapesetben a járda sem a kerékpárosoké, ezért leszállva át kell tolni a kerékpárt a gyalogos-átkelőhelyen. Ha a kerékpáros kijelölt gyalogátkelőhely mellé felfestett kerékpárút-átvezetésen akar átkelni, a párhuzamosságot kihasználva leszállás nélkül is áthaladhat az úton, ha a gyalogosokkal együtt vagy tőlük függetlenül az úton haladó járművektől az elsőbbséget megkapta."

Ha a zebrán valóban csak tolni lehetne a kerékpárt, akkor miért lennének elsőbbségadás kötelező táblák olyan gyalogátkelők előtt, amelyekbe kerékpárút torkollik? Nem lenne értelme a táblának, hiszen ebben az esetben a kerékpárját toló gyalogosnak elsőbbsége lenne.