2009.05.03. 22:31
Közút-vasút: 51-szeres árkülönbség
Szeged - Naponta mindössze két vonatpár jár, pedig kétszer ennyi is „elférne" a menetrendben. Ha tele van egy szerelvény, akkor 24 kamionnal kevesebb szennyezi a levegőt, rongálja az utakat, tartja fel a többi sofőrt a sztrádákon. RoLa-vonatra szálltunk Kiskundorozsmán, és Hegyeshalomig utaztunk, hogy megtudjuk, milyen a török kamionos élete, akit fel lehet „parancsolni" a vasútra, ellentétben román vagy bolgár kollégájával.
Optimális esetben naponta 96, Unión kívüli fuvarozótársaság kamionjával van kevesebb a magyar közutakon. A Kiskundorozsma és az ausztriai Wels között ingázó RoLa-szerelvények egyszerre 24 teherautót tudnak keresztülvinni az országon, miközben egy 2007-es minisztériumi adat szerint naponta csak a 43-as főúton 2178 tehergépkocsi dübörög végig – amiből 1556 kamion.
A tenger cseppje
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnak (KHEM) picit mások a számai. Ők éves szinten 39 ezer, vonaton szállított kamionnal számolnak. Ez viszont csak úgy jöhetne ki, ha majdnem minden szerelvény „telt házas" lenne, és naponta eggyel több RoLa-vonat közlekedne. Hely egyébként most is lenne a menetrendben, hiszen nyáron vannak olyan napok, amikor négy pár vonat ingázik, ebben az évben azonban erre még nem volt példa.
Amikor április közepén kipróbáltuk, milyen a kamionsofőr élete, és Kiskundorozsmán felszálltunk a hivatalosan hajnali 1 óra 25 perckor, valójában bő fél órával hamarabb menesztett vonatra, mindössze 11 török rendszámú kamiont számoltunk össze, azaz még félház sem volt. A szolmizálva induló villamos mozdonyon velünk utazó biztonsági őrök is megerősítették, nincs mindig tele a szerelvény.
A török sofőrök közül sokan panaszkodtak a balkáni kiszolgálásra.
Fotók: Segesvári Csaba
A már említett 39 ezer kamion egyébként 124 tonna káros anyagot bocsátana ki, ennyivel kevesebb kipufogógáz jut a tüdőnkbe, ennyivel kevesebb monstrum rongálja az utakat, és a balesetet okozható járművek száma is ennyivel kisebb. Ráadásul a minisztérium egy tavaly indult, négyéves, összesen 3 milliárd forintos, az Európai Bizottság által is jóváhagyott támogatási program keretében 60 ezerre szeretné feltornázni a vasúton szállított kamionok számát. Nem lesz egyszerű dolguk.
Albert Péter, a KHEM kommunikációs osztályának sajtóreferense elmondta, a 3 milliárd forinttal a RoLa-fuvarozást szervező és lebonyolító cégeket támogatják. A pénz állami kompenzáció cserébe azokért a kedvezményekért, amelyeket ezek a cégek kínálnak a fuvarozóvállalatoknak a RoLa-szolgáltatás igénybe vételéért. – A kompenzációra azért van szükség, mert ezzel lehet a RoLa-szolgáltatást versenyképessé tenni, hiszen ez a fajta vasúti teherszállítás többe kerül a fuvarozóknak, mint ha közúton közlekednének – húzta alá Albert. És a különbség közel sem elhanyagolható. Míg egy kamionra az autópálya-matrica 2760 forintba kerül, addig a vonatjegyek alapára 490 euró (290 forintos középárfolyamon számolva 142 ezer 100 forint – a különbség több mint 51-szeres) egy útra, 880 euró (255 200 forint) a retúr.
Az esélytelenek nyugalmával
– Újabb partnerek megszerzése érdekében, elsősorban román és a bolgár cégek meggyőzésére ebből az árból további speciális kedvezményeket tudunk adni. Az osztrák partnerünk honlapja is 435 eurós jegyet kínál, de ez is kevés ahhoz, hogy a közúti nyomott árakhoz képest versenyképessé tegye az Unión belüli honosságú kamionok vasúti szállítását – mondta Prazsák Gábor, a kamionok szállítását szervező Hungarokombi RoLa Team diszpozitora. Prazsák szerint ha Magyarországon is használatarányos útdíjat kellene fizetniük a teherautóknak, akkor az legalább 80-90 eurónyi pluszköltséget róna a fuvarozókra. – Ekkor már a román és a bolgár cégeknek is vonzó alternatíva lenne a teherautók vasúti továbbítása – jegyezte meg a diszpozitor.
Török uralom
A nemzetközi gyakorlatban a két fuvarozási ágazat költségei közötti különbséget úgy igyekeznek mérsékelni, hogy a kamionok a közút használatával arányos útdíjat fizetnek. Az így befolyó összegekből pedig a vasúti fuvarozás versenyhátrányát igyekeznek csökkenteni. – Nálunk a nemzetközi gyakorlattal ellentétben egy külföldi kamion befizeti az 1 napos autópálya-matrica árát, és 24 órán belül korlátlanul használja áthaladásra Magyarország közútjait – tette hozzá Prazsák Gábor.
Firtattuk a KHEM-nél, nálunk miért nem a használat arányában kell a teherautóknak az útdíjat fizetni? Azt a választ kaptuk, tervbe van véve ennek a bevezetése.
A RoLa-szerelvények Kiskundorozsmától Kecskemétig 80, onnan 100 kilométer/órás
sebességgel mehetnek. Fotó: Segesvári Csaba
Ám addig még a román és bolgár kamionok biztosan akadálytalanul, nemegyszer gyorsan hajtva robognak át rajtunk. Az államközi kvótaegyezményeket, amelyek pontosan szabályozzák, hogy hazánk közútjain hány teherautó hajthat át, így csak a török és a szerb fuvarozókon tudjuk „bevasalni". Nem csoda, ha kivétel nélkül török kamionok utaznak a síneken.
Osztrák hálókocsi, balkáni körülmények
A RoLa-szerelvények magyar mozdonyokkal, de osztrák hálókocsival közlekednek. A vonatok Kiskundorozsmától Kecskemétig 80, onnan 100 kilométer/órás sebességgel mehetnek. A körülmények korántsem nevezhetők ideálisnak, a török sofőrök közül sokan panaszkodtak, nem értették, a drága jegyért miért kapnak ilyen balkáni kiszolgálást. – A hálózsákomban aludtam, a vonat hálófülkéjében, ami nagyon koszos. Arra ébredtem, hogy viszket a bőröm, és mindenhol csípések borítanak – mondta Hakan Özal a Dorozsmára tartó szerelvényen. Az igazi „lázadás" azonban Kecskeméten tört ki, ahol több mint egy órát állt a vonat. Nem volt ivóvíz a kocsiban. Kiderült, az indulóállomáson, az ausztriai Welsben nem ürítették le a szennyvíztartályt, s mivel az hamar megtelt, blokkolta a többi vizes szerelvényt is. A tartályt végül csak a végállomáson, Dorozsmán tudták kiüríteni, ugyanis csak ott van az osztrák szabványnak megfelelő csatlakozó. Amint megindult a szivattyú, egyből lett víz a hálókocsiban.
