Krumplinagyhatalom a megye, slágernövény lett a repce

Szarvasmarhából még soha sem volt ilyen kevés, de a magas takarmányárak miatt jelentősen csökkent a sertések száma is – olvasható a KSH Szegedi Igazgatóságának 2007-es összefoglalójában.

A 2007. év időjárása nem kedvezett túlságosan a mezőgazdasági termelésnek. A sokévi átlagnak megfelelő volt a csapadék, de igen egyenetlen eloszlásban. A nyár súlyos vízhiányát az év utolsó négy hónapjában hullott, az átlagot kissé meghaladó mennyiségű csapadék részben pótolta, és sokat javított a talajok vízháztartásán.
December közepén 1-2 cm-es hótakaró alakult ki a megye teljes területén, mely később 10-20 cm-re vastagodott. Ez a takaró védte a vetéseket, az erősebb fagyokat is nagyobb károsodás nélkül vészelték át a növények. A betakarítási és vetési munkákat szélsőséges időjárás nem zavarta. Az őszi kalászosok optimális időben jó talajviszonyok között kerültek a földbe.

A megye növénytermeléséről elkészült összesítések szerint 2007-ben kalászos 110 ezer hektáron termett. Az előző évivel lényegében megegyező nagyságú terület két százalékkal kevesebb termést adott. A kukorica egytizedével kisebb területet foglalt el, mint egy évvel korábban, a megtermelt mennyiség viszont alig fele volt a 2006. évinek. A többi fontosabb őszi betakarítású növény területe és többnyire termése is növekedett. Különösen figyelemreméltó a repce termesztésének bővülése, a betakarított mennyiség a 2001–2005. évek átlagának csaknem négyszerese. Egy másik, laikus szemszögéből meglepő adat, hogy az országosból való részesedés a burgonyatermesztés esetében a legnagyobb, 2007-ben az össztermés egynegyedét Csongrád megye adta.

Vetettek és vetnek

Megadták a módját: Balástya határában, a Galbácstanya körül még húsvét előtt földbe került a zab. Az idős tanyás gazda új traktorára egyik segítőjét, Istvánt ültette, a vetőmag minőségét és földbe kerülését pedig jó cimborája, Jani bácsi felügyelte. Errefelé minden nagy munkát így végeznek: az egyiknél a másik, a másiknál az egyik segítkezik. Legközelebb, április 20. táján az itteni gyenge minőségű homokba kukoricát vetnek. A megtermelt zabot és kukoricát ősszel nem kell messzire szállítani: a tanyán tartott disznók és birkák eszik meg, mert a takarmányt „bőrbe kötik".

A kalászosok hektáronkénti hozamai az előző évi szint körül ingadoztak, a többletek vagy hiányok legfeljebb 7 százalékot értek el. Sokkal jobban megsínylették az aszályt az őszi betakarítású növények, a napraforgó kivételével csaknem mindegyik jóval kevesebb termést adott hektáronként, mint az előző évben. Közülük is a legnagyobb mértékben a kukorica termésátlaga csökkent, az egy hektárról betakarított 3,7 tonna kevesebb mint hattizede a kiemelkedő hozamot produkáló 2006. évinek; igaz, ez még így is több valamivel, mint az országos 3,6 tonna. A szárazságot viszonylag jól tűrő napraforgó hektáronkénti több mint 2,2 tonnája az utóbbi évek egyik legjobb eredménye, ami a megyék között az ötödik helyet biztosította Csongrádnak.

A 2007. évi gazdaságszerkezeti összeírás előzetes adatai szerint a megye december 1-jei állatállományának nagysága a fontosabb állatfélék közül a szarvasmarha és a sertés esetében nem érte el, a juh és tyúkfélék esetében viszont meghaladta az egy évvel korábbit.

A szarvasmarha-állomány 5 százalékkal tovább csökkent, ezzel az állatlétszám „történelmi mélypontra" süllyedt. A takarmányárak drasztikus emelkedésének, s az átvételi árak stagnálásának, sőt csökkenésének hatására jelentősen visszaesett a sertéslétszám is. A juhállomány – bár az előző évihez képest kissé nőtt, de – nem különösebben jelentős, a két évvel korábbinál egyötöddel kisebb. A tyúkfélék tartásában az év során már korábban is tapasztalt kisebb élénkülés hatására az állatlétszám 1,1 millió fölé emelkedett.