Szeged és környéke

2019.02.23. 13:01

Kultúrkoldulás és Broadway-kategóriák: Boncz Ádám Hamarosan A Carnegie Hallban lép fel

Szeged - Kányádit szaval világszerte, régen pedig nem is volt kérdés, hogy a két ajándékjegyből az egyik az övé. A többiek sorsoltak, ő pedig ott ült a színházban, ahol később dolgozni kezdett. Amerikát is megjárta Boncz Ádám.

T.A.

Nagybátyjával, Boncz Géza humoristával járta kamaszként Szegedet. Diákként színházat akart csinálni, Korognai Károly főigazgató maga kérte fel néhány kisebb szerepre. 23 évesen pedig már úton volt Londonba.


– Akkor nem hittem, hogy ez annyira bátor lépés. Azt gondoltam: persze, kimegyünk New Yorkba, itt van a szomszédban – mesélte. Ugyanis az angliai kurzus után felvették az amerikai nagyvárosba, Lee Strasberg iskolájába. – Rájöttem, nem vagyunk a nyelvünkbe zárva; ez elbűvölt.


New Yorkban Paul Calderontól is tanult, aki a Tarantino-filmek elengedhetetlen színésze. Geoffrey Horne-tól pedig megtudta: minden filmmel újrakezdheti az ember. Viszont emberséget és alázatot is tanult tőle. 


– A Broadway színházai befektetőket keresnek, nem támogatja őket sok pénzzel az állam. Én kultúrkoldulásnak hívom, ez befolyásolja is a repertoárt. Egyre több a filmes musicalátirat, mert arra bemegy a nép.


Persze más a struktúra is. Elárulta, hogy a Broadway színházai több mint 500 embert tudnak befogadni, az Off- Broadway ellenben csak 500 alatti nézőszámot. Az Off-Off- Broadway esetében kicsi, 100 férőhely alatti nézőtérről beszélünk. Kint nincsenek társulatok, csak projektek és azokhoz castingok. Nehéz megélni színpadi színészként. Boncz Ádám kisgyerekként is maga állította össze a karácsonyi műsort, ezért egy művészetmenedzsment-képzést is elvégzett kint. Közben bemutatta a Sorstalanságot – monodráma formájában. Emiatt ismerkedett meg személyesen Kertész Imrével is. 

Boncz Ádám hazajött New Yorkból, de az élete itt is mozgalmas. Fotó: Kuklis István

Boncz Ádám hazajött New Yorkból, de az élete itt is mozgalmas. Fotó: Kuklis István

Számtalan dologba belekóstolt. Megszervezték New York első magyar színházi fesztiválját, blogot indított, ahol élményeit meséli, kollégáiról ad infót: így a transznemű, Iránból menekült munkatársáról és a 95 éves indián színésznőről is, aki feminista hangvételű darabokat is rendezett 1960-ban. 


– Van egy egyestés történet, a Sad, but true. Pankovits Nikolett énekel, férje, aki híres desszzenész Venezuelából, kíséri. Én a magyar kultúra napján verseket mondtam angolul átvezetésként, s ezt továbbvisszük most – mesélte a színész a napokban szegedi estjén a projektről, amely már a spanyolokhoz és Svájcba is eljuttatta. Hamarosan ezzel lépnek fel a Carnegie Hallban is. 


– Örkény-egypercest is mondok, A színész halálát, és Radnótitól a Szakítottunk című verset. Sőt, Heltai Vallomását is. 


Nemrég hazaköltözött, de még sűrűn utazik vissza játszani, bár már más ritmusa lett, mint New Yorknak. Itthon szerepet vállalt egy előadásban – Kiss Ágnessel és Barnák Lászlóval –, és hamarosan Olaszországban tart mesterkurzust.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!