Talán betyáros jókedvében jutott eszébe, hogy filmet készítsen Rózsa Sándorról? – kérdeztem Jurkovics Jánostól, a Magyar Televízió Szegedi Regionális Szerkesztőségének vezetőjétől. Természetesen nem erről van szó. Tavaly a pécsi stúdió kért tőle a Nappali című műsorba egy jegyzetet Rózsa Sándorról. Meglepetésére házi archívumukban nem talált hozzá semmilyen háttéranyagot. A korábbi stúdióvezető kollégáját, Bubryák Istvánt kérdezte, vajon mi lehet ennek az oka. Ő azt válaszolta, hogy az 1971-ben készült játékfilm valahogy elültette a témát. No, akkor éppen ideje pótolni a hiányt.
Oszter Sándor is megszólal. Tavaly ősszel kezdték a munkát. Rendezőnek Szabados Gabriellát kérte fel a stúdióvezető, a narrátor Kiss Mónika, Kormány Tibor az operatőr, Násztor Róbert a vágó, Pató Tibor a gyártásvezető, a hangmérnök Berecz István és Nagy Gábor.
 |
| Vágják A betyárkirály című filmet. Szabados Gabriella mögött Jurkovics János stúdióvezető. Fotó: Schmidt Andrea |
– Pató Tibi a szervezésen túl tolmácsként is segítette a munkát, Kufsteinben németül, Szamosújváron pedig románul fordított – magyarázta Jurkovics János. – Mindkét helyen raboskodott Rózsa Sándor.
| Rózsa Sándor élete Rózsa Sándor, az egyik legismertebb magyar betyár 1813-ban született Röszkén, 1878-ban halt meg Szamosújváron. Fiatal volt, amikor apját elveszítette, állítólag lólopásért akasztották fel. 23 évesen került először börtönbe tehénlopásért. Szökése után futóbetyár lett, tanyákat rabolt ki, állatokat kötött el. Több gyilkosságot is kötnek a nevéhez. A szabadságharcban való részvétele miatt népszerűségnek örvendett. 10 ezer pengő vérdíjat tűztek ki a fejére, egy komája adta fel. Amikor Kufsteinből kiszabadult, próbált jó útra térni, ám postakocsi- és vonatrablásoknál kötött ki. Újból elfogták, és életfogytig tartó börtönre ítélték, Szamosújváron halt meg gümőkórban. |
A kufsteini börtönt több híres magyar megjárta, például Kazinczy Ferenc, ám valamennyien politikai okból kerültek oda, egyetlen köztörvényes a betyár volt. Szamosújváron a várbörtönben halt meg gümőkórban, ott is van eltemetve. Fej nélkül hantolták el, mivel fejét Pestre szállították, ahol Lenhossék doktor és Herman Ottó is vizsgálta, bűnözői jegyeket keresve rajta. Mellesleg nem találtak. Az eddigi információk szerint a második világháború után eltűnt a koponya, ám most volt itt a stúdióban Oszter Sándor, aki Rózsa Sándort alakította a játékfilmben, és a mi filmünk felvezető és zárószövegét elmondja, ő azt állította, látta a kriminológiai múzeumban. Vagyis megvan a betyár feje. Azóta kiderült, hogy csak a koponyatetőt őrzik a budapesti Rendőrség-történeti Múzeumban.
Születési anyakönyv a ferences templomban. Jurkovics Jánosnak a szegedi Somogyi-könyvtárban, a Móra Ferenc Múzeumban rengeteget segítettek. Sokan kétségbe vonták, hogy Rózsa Sándornak lettek volna gyerekei. Ő viszont egy 1911-es szegedi újságban olvasott egy interjút, amelyben az egyik fia nyilatkozott.
Egyebek között elmondta, hogy Törökkanizsán vásárolta édesapjának azt a szűrbundát, amely élete végéig elkísérte a betyárt, összesen ennyi maradt utána. Szamosújváron 8 forintért árverezték el. A filmben látható lesz születési anyakönyve is, amelyet az alsóvárosi templomban őriznek.
Az 50 perces alkotásban megszólal Szenti Tibor néprajzkutató, Blazovich László nyugalmazott levéltár-igazgató, Szabó Ferenc történész, gyulai betyárkutató. Ilia Mihály irodalomtörténész anyai ágon rokonságban áll Rózsa Sándor feleségével, aki Bodó lány volt. Forgattak a kondorosi és a karcagi csárdában is.
 |
| Rózsa Sándor |
Ahogy a japán hungarológus látja. – A filmben megszólal Minamizuka Shingo japán hungarológus is. Elküldtem neki a kérdéseimet, ő pedig magyarul válaszolt azokra. Felvették a tokiói egyetemen. Elmondja, ő hogyan látja Rózsa Sándor ténykedését – magyarázta Jurkovics János.
– Véletlenül sem szeretném pozitív nemzeti hősként bemutatni Rózsa Sándort. Igaz, betyárjaival részt vett a szabadságharcban. Előfordult, hogy a nyertes csata után 2300 lábasjószágot elhajtottak, magyarul elloptak. Nem tudott kibújni a bőréből. Egy embert azért ölt meg, mert az Rózsa Sándornak adta ki magát, és hát ez nem maradhatott következmény nélkül. Többször ítélték halálra, azonban a császár mindig megkegyelmezett neki. A film nem minősít, csak a tényeket sorolja. Azok pedig azt mutatják, hogy Rózsa Sándor egy lázadó bűnöző volt. Ami nagyon érdekes: 1878. november 22-én halt meg, rá négy hónapra a Tisza elmosta Szegedet és környékét betyárvilágostul, mindenestül.
(A betyárkirály című dokumentumfilmet március 11-én délután fél 2-kor vetíti az MTV 1-es csatornája.)
