Szeged és környéke

2019.01.22. 13:48

Leples alak a múzeumnál - kísértetjárta helynek mondják a szegedi Tisza-partot, de kicsit lejjebb

Érzékcsalódásnak estünk áldozatul a Móra-múzeum előtti parkban szombat éjjel, a szakadó hóban. A leples alak ihletésére utánanéztünk, hol láthatunk kísértetet Szegeden.

Farkas Judit

Szombaton, éjfél körül a Móra Ferenc Múzeum előtti park mellett elsétálva úgy tűnt, mintha hatalmas, leples alak suhanna a fák között a szakadó hóban. Miután jobban megnéztük, láttuk, hogy egy helyben áll, és ember kísértete ilyen magas nem lehet: hamar kiderült, hogy a letakart szoborról van szó, amely védelmet kapott télre a fagy ellen. Lefotóztuk, majd úgy döntöttünk, utánajárunk: volt, van-e olyan hely Szegeden, ahol kísértetet vélnek látni, hallani? Egyet biztosan találtunk, amely több felsorolásban is szerepel, ahol az ország kísértetjárta pontjait gyűjtötték össze.

 

Leples kísértetnek tűnt a hóesésben a télre bebugyolált szobor. Fotó: Farkas Judit

Leples kísértetnek tűnt a hóesésben a télre bebugyolált szobor. Fotó: Farkas Judit


Valószínűleg kitalálják: a Boszorkányszigetről van szó, ahol a leghíresebb szegedi boszorkányper 18 áldozata közül tizenkettőt égettek el elevenen 1728-ban. Korábbi cikkükben Mihály Illés idegenvezető, a szegedi Tourinform-iroda akkori igazgatója feltárta a borzalmas eset hátterét, és kiderült: nem csak az aszály hergelte a kedélyeket. Makóról is betelepült néhány, már ott is boszorkánysággal vádolt asszony, és az akkori "koldusbíró" vallomása nyomán fogták perbe Rózsa Dániel 82 éves volt főbírót és más embereket.

 

– A koldusbíró vallomása és a többiek kínvallatása után 18 ember keveredett bele a perbe. A vízpróbát a korabeli feljegyzések szerint 3 asszony nem állta ki, ők megfulladtak, többen pedig öngyilkosok lettek a fogdában. A per legfőbb vádlottja a 82 éves Rózsa Dániel volt főbíró volt, de annak felesége, kocsisa és egykori hajdúja is a vádlottak listájára került. Volt köztük egy fiatalasszony, Véghné Koncz Sára, aki éppen áldott állapotban volt, amikor ki akarták végezni, ezért ő életben maradhatott. Legalábbis addig, amíg meg nem szülte gyermekét, utána őt is máglyán égették el 

 

Égetés máglyán. A szegedi Boszorkányszigeten 6 nőt és 6 férfit emésztettek el a lángok.

Égetés máglyán. A szegedi Boszorkányszigeten 6 nőt és 6 férfit emésztettek el a lángok.


Az elevenen elégetésre azért "volt szükség", mert a hiedelem szerint a tűz megtisztítja a bűnös lelkeket. A perbe fogottak között sok volt a szegény, a koldus, és négy bába is áldozatául esett az utolsó nagy magyarországi boszorkánypernek. A megölt szegények között volt nagy valószínűséggel Dugonics András dédanyja is. A Sulinetre felkerült írásban a vallomásokból is olvashatnak részleteket, ugyanitt a szegediek babonáiról, hiedelmeiről is sok érdekességet találhatnak.


Az interneten több olyan összeállítást találtunk - például itt és itt -, amelyek az ország kísértetjárta részei között sorolják fel ezt a félszigetet - Szeged több kisebb szigetre épült egykor. A Boszorkány-sziget nevét a 12 ember kivégzése után kapta, eredetileg két, Tiszából kiágazó kis ér fogta közre. Három máglyát raktak a 12 embernek máglyákat a várostól távol,  vízzel körülvett területen, hogy ha terjedni kezdenének a lángok, gyorsabban kezdhessenek az oltáshoz. Ezek a máglyák feltehetőleg a mai Máglya sorra merőleges szigeten álltak egy kisebb magaslaton, azért, hogy a köréjük gyűlt nép jól láthassa a kivégzést. Az egykori sziget történelme nyomán mi is azt mondjuk: ha felbukkanhatna valahol a városban kísértet, itt lenne rá a legnagyobb esély. Mikszáth Kálmán egy novellája is szól ugyan szegedi kíséretről - de az egészen másféle kísértetnek bizonyult.

 

Hátborzongató installáció a Boszorkányszigeten. Lehet, hogy nem véletlenül mondják kísértetjárta helynek - bár mi még nem tapasztaltunk ott paranormális jelenségeket. Fotó: Farkas Judit

Hátborzongató installáció a Boszorkányszigeten. Lehet, hogy nem véletlenül mondják kísértetjárta helynek - bár mi még nem tapasztaltunk ott paranormális jelenségeket. Fotó: Farkas Judit


A Boszorkányszigeten viszont, írják, ha leszáll az éj, vérfagyasztó hangok, nyöszörgések és sikolyok hallatszanak. Állítólag háromszáz éve bolyonganak itt azok a meggyötört lelkek, akik az utolsó szegedi boszorkányperben ítéltettek máglyahalálra. Ezt megerősíteni nem tudjuk, mert bár többször sütöttünk ott éjszakába nyúlóan szalonnát, a holt lelkek valószínűleg nem szeretik a füstöt. Mi ugyanis nem hallottunk ijesztő zajokat, legfeljebb amikor énekelni kezdett valaki, és nem volt túl jó hangja.

 

Boszorkányper: csalhatatlan próbák. A vízpróbánál a gyanúsítottak kezét-lábát összekötötték, és vízbe eresztették őket. Aki megfulladt, az boszorkány volt, de ennek ellenére máglyára tették, hogy lelkét a tisztítótűz megmentse az örökkévalóságnak. A mérlegeléssel is meg lehetett buktatni a boszorkányokat: ha valaki túl könnyű volt, az is máglyára kerülhetett. Úgy hitték, hogy a boszorkányoknak üreges a csontja, ezért könnyebbek, mint az átlagos ember. Emiatt képesek repülni - nem a seprű miatt, ahogy a Harry Potterben írják.



A magyarországi kísértetekről részletesen olvashatnak tavalyi, Mindenszentek környékén megjelent cikkünkben: innen idézzük, hányféle alakban jelenhet meg a kísértet magyar területeken. A kísértetek megjelenhetnek csoportosan is, az emberalakon kívül állat vagy tűz - sírokon megjelenő lángnyelvek, tüzes kerék, tüzes szekér stb. - alakjában. Lehet emberalakját félig-meddig elvesztett homályos lény (ilyen a hírhedt imbolygó fehér lepedős alak, amit a múzeumnál látni véltünk éjszaka, hóesésben). A hajingáló kísértet például nem is látható, csak hallható: ő az, aki a padláson kelti a zajokat. Sokszor meg csak dübörgő lópatákat, szekérzörgést, egyéb zajt hallottak, amely a kísértet jelenlétére utalt. Voltak azonban olyan alakok is, amelyeket az egész országban ismertek. Ilyen a lepedős kísértet mellett a fejetlen barát és az állatlan ló.

 

Bejött a néni az ajtón, de az zárva volt

Ismerősök között körbekérdezve érdekes történetet hallottunk: elszenvedője akkoriban a Bécsi körút-Szentháromság utca sarkán álló sokemeletes házban lakott albérletben, amelyben a Kaméleon pizzéria is működött. Egyedül volt a lakásban, amikor egyszer csak belépett egy idős néni. Megkérdezte, mit keres itt, mire a néni azt válaszolta: Én itt lakom. Mondhatnánk, hogy betévedt egy zavart lakó a folyosóról - de a bejárati ajtó zárva volt.


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!