Magyar zenét a magyar rádiókba!

A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete (SZERZŐK) kezdeményezésére a magyar zeneipar fontos szereplői, dalszerzők, előadók, valamint a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) és az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elkészített egy javaslatot, amely szerint a médiatörvénybe kerüljön be egy passzus arról, hogy a hazai rádiók legalább 40 százalékban magyar zenét játsszanak. A tervezetnek a SZERZŐK elnöke, a szegedi Czutor Zoltán popzenész a legfőbb szószólója, aki szerint az eddigi reakciók pozitívak voltak, kétségeiket eddig csak a kereskedelmi rádiók hangoztatták, ám az objektív piaci tények és a nemzetközi gyakorlat ismeretében túl sok racionális érvet nem hozhatnak már fel a kvótajavaslattal szemben.

Nacsa Norbert, a Rádió88 zenei vezetője szerint a tervezet kivitelezhetetlen. A kereskedelmi rádióknak alapvetően nem jó a túlszabályozás és a kvótázás, hiszen nem születik annyi élvezhető hazai zene, ami egy rádió műsoridejének majdnem a felét kitenné. Egyre kevesebb magyar zenét játszanak a hazai rádiók, ezért a produkciók egyre vérszegényebbek, egyre kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak a zenekarok, ami végsősoron a produktumon is érződik. Ez egy ördögi kör – véli a zenei vezető. – A Rádió88 által tavaly szervezett zenei teszt szerint a szélesebb közönség nem vevő a kortárs magyar zenére. Az első száz zeneszám között mindössze három magyar volt, melyek közül egyik sem került az első tíz közé. A rádió jelenleg 30 százalákban játszik magyar nyelvű dalokat.

A kereskedelmi rádiók nem értenek egyet a kvótázással és a túlzott szabályozással.
Fotó: Miskolczi Róbert
– Míg külföldön száz sláger születik, addig ma Magyarországon egy. A hazai zenekarok mögött kevés a marketingtevékenység, így rendkívül nehéz egy-egy ismeretlenebb produkciót szélesebb körben elfogadtatni – mondja Kalla Gábor, a kecskeméti Gong Rádió zenei szerkesztője, aki szerint sincs annyi minőségi és a szélsesebb közönség által elfogadott magyar zene, ami kitöltené a teljes műsoridő 40 százalékát. A kereskedelmi rádió jelenleg 25 százalákban sugároz hazai muzsikát.

Jobb arányok

A magyar és külföldi zenék arányát illetően az Artisjus korábbi adataiból kiderül: mind a CD-eladások, mind a tévés bemutatók esetében a magyar dalok aránya 40 százalék fölött volt, az élőzenés koncerteknél pedig még magasabb - például 2005-ben megközelítette a 80 százalékot. Ehhez képest a rádiókban ezekben az években alig haladta meg a 20 százalékot a magyar zeneszámok aránya.

Borbély-Urquhart Julianna, a Magyar Rádió kommunikációs vezetője megkeresésünkre elmondta: – A rádiók esetében az ilyen kvótaszabályozás – a magyar kultúra előmozdítását szolgáló kvóták kivételével – testidegen, nem értelmezhető, a gyakorlatban nem megvalósítható. Ezért nem értünk egyet ezzel a javaslattal a rádiós médiaszolgáltatók tekintetében. Az MR6 Szegedi Stúdiója jelenleg 50-50 százalék arányban játszik külföldi-hazai zenét.

– Egyébként problémásnak látjuk „az eredetileg magyar nyelven készített műsorszám" fogalmát is – fűzi hozzá Borbély-Urquhart Julianna. – Az ilyen jellegű tartalomszabályozás tekintetében álláspontunk szerint a magyar kultúra preferálása lehet igazolható cél, ez esetben azonban nem csak az eredetileg magyar nyelven készült mű kategorizálása lenne indokolt, hanem a magyar kultúra előmozdítása, ápolása és fenntartása indokán vagy magyar nyelven készült, vagy magyar előadó által előadott, vagy magyar szerző által készített művek meghatározott mértékű bemutatásának kötelezettségét.

Neoton-felvételek a múltból. Kinek jó a 40 százalék és miért?
Fotó: Miskolczi Róbert
[namelink name="Medvegy Gábor"] és Szőke-Tóth Ágnes, a szegedi Rádió Mi munkatársai komoly fenntartásokkal beszélnek a tervezett kvótázásról. – Sok kiváló zenei produkció van itthon is, már régen nem olyan időket élünk, amikor divat volt egy kicsit lesajnálni a hazait. Ennek ellenére nagyon elhibázott gondolatnak tartom, hogy kvótával kényszerítsük rá a magyar zenét az emberekre – mondja Medvegy Gábor, a közösségi rádió szervezője. Szőke-Tóth Ágnes műsorvezető szerint lehet védeni a magyar zenét, de kötelezővé tenni nem érdemes, vagy nem ilyen magas százalékban, hiszen ezzel azt a képzetet is kelthetjük, hogy zárkózott, kevésbé multikulturális nemzet vagyunk. Aki magyar zenét akar játszani, az játszik is magyar zenét.

Francia példa

A leghíresebb hasonló jogszabályt Franciaországban léptették életbe: az 1996. január elsején bevezetett jogszabály arra kötelezi a kereskedelmi rádiókat, hogy minimum 40 százalékban francia nyelvű számokat játsszanak. A rendelet eredményeként az eladott francia nyelvű lemezek aránya az 1995-ös 49 százalékról hét év alatt 60 százalékra emelkedett, és megháromszorozódtak a lemezkiadók által új tehetségekre fordított befektetések is.