Már a mennyekben jógázik: elhunyt Etka anyó

Etka anyó. Élt 93 évet. Archív fotó: Schmidt Andrea„A testünk is látható anyag, tőlünk függ, hogy magabiztosan erőssé, egészségessé tesszük-e, és hogyan teremtjük meg a feldobott jókedvet doppingoló szerek nélkül" – hangzik hitvallása.

– Nem azért nem porszívózok, mert nem bírnám, de a tanítványaim mindig segítenek a házimunkában. Már a férjem is azt mondogatta: a világ legjobb felesége az övé, de azért lehetne egy kicsit háziasabb – mesélte nevetve Etka anyó 2009-es interjújában. Jógájának alapgondolata az volt, ugyanúgy kell mozognunk, ahogy csecsemőként tettük.

* * *

Életének 93. évében húsvétvasárnap elhunyt Kártyikné Benke Etka, a legendás Etka anyó, az Etka-jóga megalkotója.

Benke Etka 1920. január 1-jén született Kiskunhalason, szülei módos gazdálkodók voltak. Szívbetegen jött világra, a tornától és a fizikai munkától is évtizedekig tiltották. A képzőművészet érdekelte, a Magyar Képzőművészeti Főiskola esti tagozatán és a József Attila Szabadegyetemen tanult művészettörténetet, irodalmat, filozófiát, nyelveket, de igazából mindig autodidaktának mondta magát. „55 évig éltem betegségtudatban, majd megtanultam betegség, fájdalom és szenvedés nélkül élni. Hatalmas szenvedéllyel és akaraterővel vetettem rá magam minden olyan tanításra, amely az emberi test és elme fejlesztésével foglalkozott. A tenyérjóslástól a kézrátételen keresztül a csillagászatig, az összes elérhető keleti-nyugati szellemi és fizikai mozgáskultúrát kipróbáltam" – vallotta önéletrajzában.

1995-ben alapította meg az általa kidolgozott módszert népszerűsítő civilszervezetet, az Etka Jóga Nemzetközi Egyesületet, amely 2001-ben nonprofit szervezetté vált. Követőivel, munkatársaival kialakított egy olyan oktatási rendszert, „amellyel ötvözve bármely más oktatás, akár fizikai vagy szellemi, sokszorosan felfokozottabb hatással éri el eredményeit".

„Ne rongáljuk a testünket és a működését! Lélegezzünk úgy, ahogy kell, cseréljük jól a levegőt, hagyjuk a vérkeringést, a légzést szabadon áramlani, ne gátoljuk, és akkor élni fogunk, nem hatalmasodik el a betegség rajtunk. Ha nem pang a véráram, tiszta a forrás, nem jön elő a betegség" – hirdette Etka anyó, aki az elmúlt évtizedekben városképi jelentőségű figurája lett Szegednek. Sokan szerették, tisztelték, követték a módszerét, és példaképüknek tekintették. Mások megmosolyogták, amikor jóval túl a nyolcvanon is görkorcsolyázott, spárgázott, fejen állt, vagy épp a Vágtázó Halottkémekre zenés tornát adott elő a Széchenyi téren. Szebeni András fotóművész nevezetes albumában még művészi (fél)aktra is vállalkozott. „A cél nem volt más, mint  rávilágítani arra: attól, hogy az ember öregszik, nem feltétlenül kell, hogy tönkremenjen a teste" – nyilatkozta a meghökkenést keltő szereplésről.

„Csak egy kívánságom van, hogy aki a közelembe kerül, vegye észre, hogy a csoda nem messze van, és nemcsak a másik ember csodálatos, hanem ő maga is. Hogy megtalálja mindenki önmagában ezt a csodát, hogy tudjon alkalmazkodni ehhez a közeghez, amelybe beleszülettünk, és tudjon benne élni frissen, üdén, kiegyensúlyozottan" – fogalmazta meg hitvallását néhány évvel ezelőtt lapunkban.