Marika néni tojáscsodái

– Ez a türelem magasiskolája – mutatta [namelink name="Kmetykó Gyuláné Marika"] a vékony drótból fűzött tojásokat. A mezőkovácsházi nyugdíjas, biológia–földrajz szakos tanárnő, népművész nemrég Szegeden járt népi iparművész barátainál, és hozott jó néhány gyöngyszemet eddigi alkotásaiból. Azt mondta, szinte amióta az eszét tudja, azóta foglalkozik kézművességgel: a hímzés a kedvence, de a tojásdíszítés, a gyöngyfűzés, a bőrmegmunkálás, sőt a seprűkészítés sem idegen számára.

Avar kori tojástöredék

A szegedi Móra Ferenc Múzeum 2010-ben a zengővárkonyi tojásmúzeum különlegességeit mutatta be. Ez alkalommal egy „avar tojás" rekonstrukcióját is megszemlélhették a látogatók. Móra Ferenc ugyanis 1938-ban egy kiszombori ásatásnál avar kori, karcolt tojástöredéket talált. A népművész szerint ez is tanúsítja, milyen régi időkre nyúlik vissza a tojásdíszítés hagyománya.

– Amikor nyugdíjba mentem, elszegődtem a Békés Megyei Népművészeti Egyesületbe. Ott derült ki, hogy mennyi mindenhez nem értek még. Egyetlen baj van: későn kezdi az ember, ezért egyszerre akar mindent megtanulni – fogalmazott Marika néni, aki időnként zsűri elé viszi a munkáit, hogy megtudhassa, a szakmának is tetszik-e, amit csinál.

Nemcsak húsvét előtt, egész évben „hímeli" a tojásokat. Sokfélét használ; tart kínai tyúkokat, de hagyományos tyúktojásokat, fürj-, kacsa-, liba-, pulyka-, strucctojásokat is díszít. A legegyszerűbb, úgynevezett berzselt tojásokkal kezdte, amelyekre növényi levelet tesz, és utána festi be őket. Számos technikát megtanult, írókázik, patkol, gombostűfejjel ír, de ami szerinte a türelem magasiskolája, az a 3-3,5 méter dróttal fűzött tojás.

– A tojásdíszítésnek az Alföldön különösen kevés hagyománya van, és szegényes errefelé a motívumkincs. Itt nagyon dolgos, elnehezült kezű emberek laktak, akik nemigen karcoltak, nem festettek – mesélte Marika néni.