Szeged és környéke

2013.09.23. 23:22

Markovics Zsolt: a zsidókat gazdasági válság idején mindig bűnbaknak kiáltották ki

Szeged - A gazdasági recesszió és az emberi butaság miatt erősödik Magyarországon az antiszemitizmus Markovics Zsolt szegedi főrabbi szerint. A szappanok elhelyezése a zsinagóga kerítésére a vallási vezető szerint tudatos, provokatív, sértő cselekedet volt, de ez nem a szegediek a véleményét tükrözi.

Kiss Gábor Gergő

– Tizenhárom éve vezetem a zsidó vallásközösséget Szegeden, ami alatt a mostani esetet leszámítva durva atrocitás nem ért minket a városban – közölte lapunkkal [namelink name="Markovics Zsolt"] szegedi főrabbi. Megírtuk: múlt hétfőn egy ismeretlen babaszappanokat húzott rá a szegedi zsinagóga főbejáratánál levő kerítés tetejére, ami egyértelműen Auschwitzra és a haláltáborokban meggyilkolt zsidókra utal.

Markovics Zsolt elmondta: az elmúlt időszakban Szegeden vallási hovatartozásuk miatt mindössze egyszer kaptak egy névtelen trágár telefonüzenetet, és egyszer festett fel valaki horogkeresztet a Gutenberg utca 20. szám alatti hitközség falára. – Bombariadónk nem volt, és a zsidó temetőt sem dúlta fel senki, így Szegedet valóban elfogadó és befogadó városnak tekinthetjük.

– Ami most történt, az nem Szeged véleménye. A szappanok ráhúzása a zsinagóga kerítésére teljesen tudatos, sértő, provokatív cselekedet volt, hiszen az Auschwitzban legyilkolt zsidókból szappant főztek. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság mindent megtesz az ügyben, naponta kapok tájékoztatást tőlük a nyomozásról – magyarázta Markovics Zsolt.

Markovics Zsolt szerint Szeged elfogadó. Archív fotó: Karnok Csaba

Markovics Zsolt szerint Szeged elfogadó.
Archív fotó: Karnok Csaba

Támadások

Bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét idén áprilisban egy budapesti focimeccsen; Orosz Ferencet többen szidalmazták, majd egyikük eltörte az orrát. Tavaly októberben a budapesti Téglagyár téren található imaház közelében vallási hovatartozása miatt szidalmazták és bántalmazták Kerényi Andrást, a Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének 62 éves elnökét, amikor kifelé jött a zsinagógából. Tavaly nyáron [namelink name="Schweitzer József"] nyugalmazott országos főrabbit inzultálta a Károly körúton egy ismeretlen.

A főrabbi szerint a budapesti zsidókat éri a legtöbb atrocitás hazánkban. – Ezek közül nagyon sok eset nem is kap nyilvánosságot: tavaly a fővárosi Bethlen téri zsinagógából ment haza péntek este egyik hittársunk, akit megállítottak, lezsidóztak és megpofoztak. Egyre erősödik az antiszemitizmus Magyarországon, amit a több éve tartó recessziónak tudok be, amelynek során a polgári középosztály szinte teljesen elszegényedett, eltűnt Magyarországról. A történelem számos példát hoz arra, hogy gazdasági válságok alatt elindul egy bűnbakkeresés, amelynek egyik jó alanya mindig is a zsidóság volt. Másfelől az emberi butaság határtalan, sokan egyáltalán nem ismerik a zsidó hagyományokat, és elhisznek összeesküvés-elméleteket. Sokan azt gondolják, hogy a zsidók mind gazdagok, kiszipolyozzák a magyart, és világuralomra törnek. Magyarországon 100 ezer zsidó él, ami a lakosság egy százaléka. Hogyan tudna egy százalék uralkodni a többi felett? A vallással kapcsolatos erőteljes felvilágosításnak kellene előtérbe kerülnie, megmutatni azt, hogy a magyarországi zsidók a történelem során milyen sokat tettek országukért – mondta a főrabbi.

Markovics Zsoltot elszomorította, hogy a mostani esetről megjelent internetes híradások kommentelői számos – ahogy fogalmazott – igencsak udvariatlan hozzászólást engedtek meg maguknak. – Jövőre lesz a holokauszt hetvenedik évfordulója, már előre félek, hogy mi fog történni akkor. Sokan mondják, hogy felejtsük el 1944-et, azóta felnőtt egy újabb generáció, és ne beszéljünk mindig a holokausztról. Ez olyan, mintha azt mondanák: ne emlékezzünk meg minden évben 1848-ról vagy 1956-ról. Ami 1944-ben történt, az Magyarország történelmének szerves része, és amíg valaki szappant húz egy zsinagóga kerítésére, addig nem szabad hallgatni a holokausztról. Ugyanakkor elismerem: csak és kizárólag 1944-ről nem szabad beszélni. Egy fiatalnak könnyebb megérteni történelmünket, ha a zsidóság több mint ötezer évéről beszélünk neki, amelyből 1944 mindössze hét-nyolc percet tesz ki. Ha azonban kizárólag erről az évről beszélünk, az öt perc után már fogyaszthatatlan lesz – magyarázta Markovics Zsolt.

Tovább nyomoznak

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság az ügyben továbbra is közösség tagja elleni erőszak bűntettének gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen. Aki a bűncselekménnyel kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, hívja a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság központi ügyeletét a 62/562-423-as telefonszámon, vagy a 107-es, 112-es segélyhívószám valamelyikét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!