Médiahack: az álhíreket mindig leleplezik, ugye?

Ildikó megtette kötelességét, Ildikó mehet: Győzike vásárhelyi barátnője, csak azzal, hogy úgy tett, mintha bujkálna a sajtó elől, eladta a Győzike Show következő sorozatát. Az álhír, médiahack bevett reklámfogás: roma szórakoztatóiparostól a költőnőig, csintalan egyetemistától a játékfilm-forgalmazóig sokan éltek vele. A Magyar Távirati Iroda azonban most feljelentette a fogyasztóvédelemnél a Megy a gőzös című, Csongrádon forgatott film forgalmazóit a reklám miatt.

Kongóban él egy madzsari nevű, magyar eredetű törzs – ez derült ki nemrégen több újságból. A hírek az Africa Research Institute nevű intézetre hivatkoztak. Akadtak, akik komolyan vették a hírt – amely gyakorlatilag csali volt. Kresalek Dávid rendező dokumentumfilmjének forgatásához készítették vele elő a terepet. A Hackni című alkotás a médiahack-jelenségről szól: arról, milyen könnyen megtéveszthetők az újságok, tévék. Kresalek bebizonyítja, hogy sok újságíró szemében fontosabb a szenzáció, mint a hitelesség. Ezt pedig nagyon sokan kihasználják.

Mintha tényleg létezne

A haszonélvezők köre elég széles: ebbe a táborba tartozik például Gáspár Győzike is, akinek vásárhelyi Ildikóját lapunk is többször próbálta bemutatni. Ekkoriban indulatos telefonálók gyóntatták a szerkesztőt, miért kell foglalkozni egy olyan énekes dolgaival, akinek nincs is hangja. Lehet, hangja tényleg nincs – de azt tudja, minek mekkora a hírértéke a sajtóban, és mit mivel lehet eladni. Például a valóságshow új sorozatát be lehet harangozni azzal, hogy ők most válni készülnek, és Győzikének máris van egy barátnője, aki ráadásul a háttérben szeretne maradni.

Már nem lehet kibogozni, ki kit nem szeret, mi a valóság, és mi csak a show része. Fotó: RTL Klub
Egyszer úgy tűnik, mintha tényleg létezne, máskor Bea asszony azt mondja, Ildikó csak férje fantáziájának a szüleménye. Erre nincs bizonyíték, az ellenkezőjére sincs, a show viszont továbbra is a legnézettebb műsorok egyike. A roma szórakoztatóiparos így fogalmazta meg elveit, amikor most arról kérdeztük, miért nem láthattuk az ő Ildikóját:
– Csak azt csinálom, amit a gádzsók: ha a Németh Kristóf babájáról készült fotókat is pénzért mutathatja be elsőként egy újság, akkor miért ne kérhetnénk mi pénzt Ildikó fotóiért? – mondja Győzike. Azzal búcsúzik, hogy akkor 21.20-kor találkozunk a képernyőn. És a műsor abból a szempontból tényleg érdekes, hogy nem lehet tudni, mikor látja a néző a valóságot, és mikor rendezik át azt, csak azért, hogy poénosabb legyen.

Koltaiék ősanyja

Egy most kezdődő médiahackbotrány is kötődik egy szállal megyénkhez, de ennek egy biztosan nem létező nő a főszereplője. A Megy a gőzös című, Csongrádon forgatott film készítői az utómunkálatok idején összebeszéltek egy bulvárlappal, és álhírt tettek közzé. Eszerint a Kazincbarcika mellett a régészek megtalálták Álmos vezér nővérének, a barcikai ősanyának a sírját. A hírt átvette a Magyar Távirati Iroda is, majd 66 perc múlva pontosította a kiadott cikkét. Október végén pedig reklámfelügyeleti eljárást kezdeményezett az ügyben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, emellett etikai vizsgálatot kért a Magyar Reklámszövetségtől, „a közvélemény szándékos félrevezetésén alapuló reklámkampány miatt". Az MTI szeretne gátat szabni annak, „hogy gazdasági vagy más érdekből rendszeresen félrevezessék a közvéleményt, s ehhez az emberek bizalmát élvező sajtóműhelyeket, szerkesztőségeket használják fel".

Kihasznál egy rendszert

A hacking vagy hekkelés eredetileg üzleti, technológiai, kriminalisztikai fogalom, de most már kulturális jelenség is. „Olyan tevékenység, ami egy már létező struktúrát használ fel, annak szabályait figyelmen kívül hagyva, de alaposan ismerve, arra, hogy megvalósítsa célját.
Azaz: kihasznál egy rendszert, ami túl nagy ahhoz, hogy működjön, vagy átlássa önmaga működését, sőt pontosan működése miatt nem lát magára" – így írták körül az ELTE-n idén májusban megrendezett konferencia szervezői a médiahekket.

Gabonakörök lánccal

– Megdöbbentőnek és nevetségesnek is tartom, hogy a Magyar Távirati Iroda egyik hibáját egy másikkal próbálja helyrehozni – felelte kérdésünkre P. Koltai Gábor. A Megy a gőzös című film producere emlékeztetett: ők a bulvárlappal közösen beszélték meg a játékot, más médiumnak nem adtak közleményt. Az MTI pedig e cikk alapján – nem ellenőrizve kellőképpen az információt – írt egy hírügynökségi tudósítást. – Pedig ha beírták volna bármelyik internetes keresőbe, hogy barcikai ősanya, már ekkor olyan találat került volna elő, amely arról szól, hogy a készülő Koltai-film egyik szereplőjéről van szó.

A médiahack tehát a mai magyar kultúra része, de már nem mai jelenség: évekkel ezelőtt fiatalok azt bizonyították be, hogy meg lehet téveszteni a paranormális jelenségeket kutató szakértőket: lánc, gólyaláb segítségével izgalmas gabonaköröket lehet kanyarítani. Ugyanakkor ez természetesen nem is magyar specialitás. A Borat című filmvígjátékot a Music Tv díjkiosztó gáláján reklámozták burkoltan: a tudósítások arról szóltak, hogy a gála házigazdája „egy Borat Sagdiyev nevű televíziós tudósító Kazahsztánból", holott az illető Sacha Baron Cohen brit humorista volt, akinek azóta már nálunk is bemutatták Borat című filmvígjátékát.

Az egyik legszebb médiahack egy magyar költőnő nevéhez fűződik – és ez talán nem véletlen. Karafiáth Orsolya hivatalos életrajzában a díjak, elismerések rovatban ez áll: Az Év Nője Díj, 2002. Ilyen díj azonban nem létezik. Ő találta ki. Ez egy ideje közismert, ám akik azóta írnak róla, továbbra is megemlítik ezt az életrajzi adatot. Nála hagyták a díjat, amely most már éppen úgy az övé, mint a két éve kapott Magyar Köztársasági Aranyérdemkereszt.