Megállíthatja az epilepsziás rohamokat a magyar agykutató fejlesztése - már embereken is kipróbálhatják

Több kutatást is vezet Berényi Antal agykutató, akinek három jelentős fejlesztése egyszerre zajlik. Az MTA Lendület pályázatán kétszer is támogatást nyert kutatómunka terve nemrégiben a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal tématerületi programjában is támogatást nyert. Az SZTE Élettani Intézetében dolgozó tudóst meglátogattuk laborjában, ahol a folyamatban lévő és a most kezdődő kutatásairól beszélt. Elmondása szerint, 2010-ben a New York University kutatójaként teljesedett ki szakmailag, akkor kezdett el az agy ritmikus működéséhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozni.

– A neurológiai vagy pszichiátriai betegségek jó része valamilyen ritmuszavarhoz köthető. Azt vizsgáljuk, hogyan lehet beavatkozni ezekbe, úgy hogy a betegség tüneteit csökkentsük. Az első Lendület programban az epilepszia gyógyíthatóságát kutattuk öt évig – magyarázta a fiatal kutató, aki 2013-ben tért haza az Egyesült Államokból és itthon folytatta munkáját. Rájöttek egy olyan eljárásra, hogy hogyan lehet úgy ingerelni az agyat, hogy az adott esetben megállítsa az epilepsziás rohamot. Ebből lett egy szabadalmaztatott eljárás, ami az SZTE és a New Yorki Egyetem közös szabadalma, majd elkezdték a hasznosítását, vagyis már annak a prototípusnak a fejlesztése zajlik, amit beültethetnek egy ember fejébe. Ez az eszköz egy pacemakerhez hasonlít, ami folyamatosan érzékeli az agyból jövő jeleket, és a koponyacsonton kívüli elektródákon keresztül akkor ingerli az agyat, amikor kell. – Az már szinte biztos, hogy jövőre embereken is kipróbálhatjuk az Egyesült Államokban. Persze mire általános forgalomba kerülhet az akár még 10 év is lehet.

Berényi Antal labortatóriumában egy olyan eszköz kifejlesztésén dolgoznak, ami az epilepszia, továbbfejlesztve pedig akár a szorongás kezelésére is alkalmas lehet.Fotó: Karnok Csaba

A prototípus tehát meglesz, ahhoz azonban, hogy a klinikai vizsgálatok elinduljanak, egy nagyobb gyártópartner kell – részletezte. Az eszköz célja, hogy ha elindul az epilepsziás roham, akkor az egy másodpercen belül leálljon, és helyreálljon a normális agyműködés. Ebben a projektben bejezték az alapkutatást, már az eszközfejlesztés zajlik. A Lendület 2 programban ezt az eljárást bővítenék tovább, ám most a poszttraumás stressz szindrómát, vagyis a szorongás kezelését célozzák meg. Most egy harmadik kutatásba is belefogott a Berény által vezetett csoport. Az úgynevezett idegszövet-gép interfészekkel potenciálisan megvalósítható elektroterápiás eljárásokat kutatják, amelyek megoldást kínálnak krónikus, gyógyszerrel nem kezelhető neuro-pszichiátriai és érzékszervi betegségekre, amelyek Európában több mint 100 millió embert érintenek. A gépek és az emberi idegrendszer összekapcsolását célzó munkában különböző tudományágakat művelő kutatócsoportok vesznek részt.

– Ez a terület nincs jelen Szegeden, ez már a csúcstechnológia, ezért több világszínvonalú csoport összefogására van szükség. Az a célja a kutatásunknak, hogy hogyan lehet összekapcsolni a gépet az aggyal. Valószínűleg azzal kezdjük majd a kutatást, hogyan lehet beültethető ultrahangforrásokkal ingerelni a szöveteket elektromos áram helyett. Ez egy nagyon nagy feladat, tulajdonképpen kiterjesztése a mostani munkánknak, az életművem lehet, ha sikerül – fogalmazott a kutató.