Megbüntetett egy szegedi szoláriumstúdiót az Artisjus

Az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület – ellenőre tartott ellenőrzést az egyik belvárosi szoláriumszalonban Szegeden. A helyiségben rádióból szólt a zene: az egyesület a szerzői jogok megfizetéséről szóló bizonylatot kérte a tulajdonostól, aki elmondása szerint nem tudott arról, hogy a rádiózásért bárkinek is fizetnie kell. Különösen úgy, hogy a rádióban lejátszott zeneszámok után a rádió egyszer már fizet jogdíjat az Artisjusnak.

– 1999 óta él a szerzői jogról szóló törvény, amelyben mindez pontosan le van írva – magyarázta lapunknak [namelink name="Tóth Péter Benjamin"], az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.

– A szerzői jog alapgondolata, hogy a művek megalkotásának költségeit azoknak kell állniuk, akik a művek felhasználásával jövedelemhez jutnak. Így kerülnek képbe a zenét használó üzletek is. Ez nem adó, hanem a zeneszolgáltatás ellenértéke. Ha egy üzlet úgy dönt, hogy megszünteti a zeneszolgáltatást, jogdíjat sem kell fizetnie – mondta Tóth Péter Benjamin. A szerzői jog soha nem az egyéni zenehallgatásra, hanem a nyilvános zeneszolgáltatásra vonatkozik.

Drága volt a rádióból szóló muzsikaszó.
Fotó: Karnok Csaba
– Ahol a dolgozók zenehallgatása csak a nyilvánosság bevonásával tud megvalósulni, az üzleteknek és vállalkozásoknak jogdíjat kell fizetniük – szögezte le a kommunikációs igazgató. Egy fodrászat, élelmiszerüzlet vagy a fenti szolárium csak úgy ússza meg a fizetést, ha a dolgozók például mobil zenelejátszóval a fülükben hallgatják a zenéket úgy, hogy a vendégek ne hallják meg. Ha van nyilvános zeneszolgáltatás, akkor a fizetendő díj az üzlet alapterületéről függ: 50 négyzetméter alatt a szerzőknek járó havi díj 2723 forint. Az előadóknak és kiadóknak 694,4 forint jut. Áfával együtt egy ekkora üzletnek havi 4271,7 forintot kell befizetnie.

33 ezer helyszíni ellenőrzés

Az Artisjus 14 régióban ellenőrzi a zenefelhasználást. A munka egyik része adminisztratív (internet- és sajtófigyelés), a másik helyszíni ellenőrzés. Utóbbiból egy évben átlagosan 33 ezret végeznek el.

– Jó hír a munkáltatónak, hogy a zene nem csak a vevőknek fontos. A felmérések szerint a munkavállalók 66 százaléka is jobban érzi magát és motiváltabb a megfelelő zeneszolgáltatás esetén: hatékonyabban végez munkát, és hűségesebb munkahelyéhez – mondta Tóth Péter Benjamin. A rádiók által fizetett jogdíjjal kapcsolatban megjegyezte: a szerzői jog egyik alapgondolata, hogy az alkotás költségeit a jogalkotó nem egyetlen, hanem minden olyan szereplőre háríthassa, aki a felhasználással bevételt nyer. A rádió csak saját bevételei után fizet jogdíjat, ahogy egy szolárium is. Nincs tehát szó kétszeres fizetésről.

– Ha figyelembe vesszük a szoláriumárakat, és hogy milyen fontos ott a zene szerepe, a jogdíj mértéke a maga napi mintegy 140 forintjával egyáltalán nem túlzó. Másként nézve: a szolárium napi 1,4 perc szoláriumozást biztosít a zenészeknek azért, hogy jó dalok szórakoztatják vendégeiket és az ott dolgozókat. Zene nélkül szürkébb lenne.

Keresik a zenét

A különböző üzletek a gépzenei lehetőségek megjelenése óta észlelték: megfelelő zeneszolgáltatás esetén a vendégek nyugodtabban várnak, szívesebben jönnek, jobban érzik magukat. Ezt sok felmérés alátámasztja. A boltokban vásárlók 84 százaléka szereti és tudatosan keresi a háttérzenés helyeket, 77 százalékuk szerint a zene a bolt hangulatának, atmoszférájának meghatározó eleme. Jó háttérzene esetén a vevők 40 százaléka több időt tölt az üzletben.