Megelőzték a bankárokat az informatikusok: 12 százalékkal emelkedtek a keresetek egy év alatt megyénkben

 2018 negyedik negyedévében az ország 15–74 éves népességének 62,6 százaléka, 4,6 millió ember tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Ez Csongrád megyében 61,8 százalékot és 188 ezer embert jelentett – a javulás nálunk rövid távon is érdemi, hiszen fél éve még csak 183 ezren dolgoztak. A munkanélküliségi ráta országosan az egy évvel korábbi 3,8-ról 3,6 százalékra csökkent – Csongrád megyében ez még kedvezőbb, 2,9 százalékos volt 2018 végén.

2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 330 ezer forint volt Magyarországon, míg az adókedvezmények nélküli nettó jövedelem 219 ezer. A Központi Statisztikai Hivatal minap megjelent éves elemzéséből az is kiderül, hogy a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek pedig a legkevesebbet. Ez az országos átlag 1,3-szeresét, illetve héttizedét jelenti – a Csongrád megyei nettó 189 ezer forintos havi kereset 86 százaléka az országosnak.

Régióban nálunk a legmagasabb a nettó havi átlagkereset, igaz, Bács-Kiskun megyét már csak 2300 forinttal előzzük, fél évvel korában még 5200 volt a különbség.

Ez a „rés" az elmúlt években folyamatosan szűkül, a Mercedes-gyár – amelynek épül már a második üteme is – és a körülötte dolgozó autóipari beszállítók egyre magasabb bért kénytelenek fizetni, hogy munkaerőt találjanak. És ez az utolérés tovább gyorsulhat, az autógyár növekvő kapacitása 4000 fős új létszámot jelent, bár ez az elmúlt napok „újratervezős" hírei alapján már nem olyan biztos.

Hazánkban közel 11,3 százalékkal emelkedtek a jövedelmek az egy évvel korábbihoz képest, és ez 10,4 és 13,2 százalék között szóródott – mértéke a fővárosban és Vas megyében volt a legkisebb, Veszprémben pedig a legnagyobb. Csongrád megyében valamivel erősebb volt a dinamika az országos átlagnál, nálunk 11,7 százalékkal voltak magasabbak a keresetek 2018-ban, mint egy évvel korábban.

Országosan a fizikai foglalkozásúak bruttó keresete 237 ezer, a szellemieké 430 ezer forintra rúgott – Csongrád megyében ez a számpár 225, illetve 350 ezer. Az átlag a szellemi foglalkozásúaknál meglehetősen nagy különbségeket „fed", mértéke a fővárosban volt a legnagyobb, 501 ezer forint, míg Békés megyében a legkisebb, 311 ezer. A fizikai munkásoknál a két végénél szakad ketté az ország, az Ausztria és Szlovákia munkaerő-elszívó hatásával is küzdő Győr-Moson-Sopronban 290 ezer, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 177 ezer forint volt a bruttó átlagkereset 2018-ban.

Jelentős különbségeket mutatnak az ágazati nettó keresetek Csongrád megyében. A csúcson hosszú évek után már nem a pénzügyi szolgáltatók állnak, hanem az – elmúlt időszakban megerősödő – infokommunikációs szektorban dolgozók. Utóbbiaknál az átlagos havi nettó 258,1, a bankoknál „csak" 246,2 ezer forint. A sereghajtóknál nem volt helycsere, ott maradt az egészségügyi szolgáltatás és a vendéglátás 134, illetve 122 ezer forintos nettó havi átlagkeresettel. 

Ha a megyei átlagot tovább bontjuk fizikai és szellemi foglalkozásúakra, nálunk magasan a közigazgatásban keresnek legtöbbet a kétkezi munkások, 191 ezer forintjuk után az ipar a második 174 ezerrel. Az nem meglepetés, hogy a két sereghajtó itt is a vendéglátás és az egészségügyi szolgáltatás, az utóbbiak havi nettója kevesebb mint 82 ezer forint. 

Nemcsak az informatikusokat és a bankárokat, a mérnököket is meg kell fizetni, ezt bizonyítja az, hogy a szellemi foglalkozásúak az iparban keresnek legjobban Csongrád megyében, több mint 293 ezer forint volt a havi nettójuk 2018-ban. Őket követi a felsőoktatás erősségét is mutató tudományos műszaki tevékenység, itt csak harmadik a 266 ezer forintos infokommunikáció.