Megmászták a nagy falat a radnótisok

Nehezen sikerül kapcsolatot létesíteni a nyelvészeti diákolimpián részt vevő csapattal, akiket lapunk is segített abban, hogy Kínába utazhassanak: internet hol van, hol nincs a szálláshelyükön. A három szegedi lánnyal, Tímár Veronikával, Laczkó Adriennel és Kosztolányi Katával szüleiknek is csupán percekre sikerül beszélni – Facebook nincs Kínában, de még a Skype-nak is csak hangja van, és az is ritkán. Bár a lányok mindennap írnak útinaplót, egyelőre nem küldtek belőle részleteket haza, így a családtagokat kérdeztük, mint tudnak róluk.

– Az egyéni versenyen túl vannak – mesélte Kata édesanyja, [namelink name="Kosztolányiné Nagy Erzsébet"]. – Hat órán át dolgoztak, ennyi idő sem volt elég mind az öt feladat kidolgozására. A három csapattag, akik már tavaly is voltak ezen a versenyen, azt mondták, az idei sokkal nehezebb volt. De megtettek mindent, amit tudtak, és megállapodtak, hogy egymás között nem beszélnek a feladatokról.

A radnótisok a nagy fal tetején. Ezt az akadályt is legyőzték. Fotó: DM
Adrienn édesanyja, [namelink name="Laczkóné Kiri Mónika"] hozzátette: az időeltolódás is nehezítette a gyerekek dolgát. A repülőn nem tudtak aludni, ottani idő szerint pedig már reggel volt, mire megérkeztek. Alvás és reggeli után, magyar idő szerint éjszaka kettőkor kezdődött az egyéni versenyük.

A csapatokat az egyéni forduló után este elvitték a kínai operába. – Egy darabig jól bírták – fogalmazott Kata édesanyja. A szerdai programjuk már sokkal élvezetesebb volt: megmászták a kínai nagy falat. Délután pedig már a másnapi prezentációjukra készültek, amelyben bemutatják Magyarországot.

A lányok úgy fogalmaztak Kínáról: a szmog miatt büdös, viszont nagyon szép. A magyar csapat jól összekovácsolódott, mindenki segíti a másikat. Ma újabb próbatétel vár rájuk, a csapatversenyen kell helytállniuk. A két forduló eredményhirdetését pedig pénteken tartják – akkor derül ki, hogy 35 ország 42 csapatából melyik volt a legeredményesebb.