Megmentette az ötéves Henriett életét a rendőr

– Ahogy ott állt a két felnőtt a kezét és lábát tehetetlenül lógató kisgyerekkel a karjában az autóút szélén, először azt hittem: elütötték a gyereket – elevenítette fel a történteket Bozó Béla. A Kisteleki Rendőrkapitányság főtörzsőrmestere, a Csengelei Polgárőr Egyesület tagja január 12-én este egyedüliként állt meg kocsijával az M5-ös autópálya kisteleki felüljárójánál, hogy segítsen annak a csengelei házaspárnak, akinek ötéves kislánya útban az orvosi ügyelet felé elvesztette eszméletét az autóban.

– Felakadt a szeme, és nem lélegzett. A pulzusát azonban ki tudtam tapintani – beszélt Bozó Béla, akinek ekkorra Heni szülei már elmondták, hogy nem baleset történt. Az ötéves Henivel szülei azért siettek be hétvégén a kisteleki ügyeletre, mert a gyógyszer és a hűtőfürdő ellenére nem akart lemenni a láza. Tanyájuktól pár száz méterre voltak, amikor kislányuk az autóban eszméletét vesztette.

– Azonnal megálltunk, és kivettük a kicsit az autóból. Már máskor is volt lázgörcse, de akkor a hidegtől és a friss levegőtől magához tért. Mikor láttuk, hogy ez most nem segít, próbáltuk megállítani a mellettünk elhaladó autósokat. Integettünk, és a vészvillogót is bekapcsoltuk, mégis többen elhúztak mellettünk. Még jobban kétségbeestünk, amikor rájöttünk, hogy a nagy sietségben a mobiltelefonunkat otthon hagytuk – magyarázta Szécsényi Attila, a kislány édesapja. Bozó Béla viszont természetesnek tartotta, hogy segít a bajba jutott családnak. A kislányt egy pokrócra fektette, majd kinyitotta a magatehetetlen Heni száját.

Bozó Béla (jobbról) a csengelei Szécsényi családnál. Fotó: Frank Yvette
– Hét évig szolgáltam a honvédségnél, ahol az embernek tisztában kell lennie az elsősegélynyújtó ismeretekkel – beszélt. Egyből látta, hogy a kislány torkát sűrű nyálmaradék zárja el, amit a férfi az ujjával azonnal eltávolított. – Ekkor „felszörcsent", és újra elkezdett lélegezni – mondta el a férfi, aki polgárőrként egyébként már korábban is találkozott a családdal, de a nagy ijedségben csak akkor ismertek egymásra, amikor Heni már újra vett levegőt. Mivel a kislány még ekkor sem nyitotta ki a szemét, a rendőr-polgárőr azonnal a 112-es segélyhívót tárcsázta telefonján.

– Még soha nem hívtam ezt a számot, ezért igencsak meglepődtem, amikor különböző utasításokat hallottam a vonal túlsó oldalán: ha ez a gond, ezt a gombot nyomjam meg, ha az, akkor a másikat – magyarázta. Ezt nem akarta kivárni, így munkahelye ügyeletén keresztül értesítette a mentőket, akik gyorsan a helyszínre értek. A kislányra oxigénmaszkot adtak, majd az újszegedi gyermekkórházba szállították. Henit az elmúlt héten engedték ki a kórházból, ahol édesapja elmondása szerint egyszer ugyanígy rátört a lázgörcs. Az orvosok sem tudtak mást mondani a szülőknek: kislányuk szervezete így reagál a magas lázra. Heni szerencsére már jobban van: ikertestvérével együtt látogatásunk alatt szinte az egész időt végigénekelte, majd néhány fotó erejéig boldogan ült megmentője ölébe.

– Ezt soha az életben nem tudjuk eléggé megköszönni – mondták a kislány szülei. Bozó Bélának pénteken a csengelei önkormányzat és a polgárőrség nevében elismerő oklevelet adtak át.