Megszépül Szeged főutcája - mobil partfalat építenek

Szeged legszebb és egyben legcsúnyább főutcája a Tisza. Amikor magas a vízállás, szemet gyönyörködtető a látvány. A mostani kis víznél azonban csak a szemetes, hordalékos, köves partot, a szétmálló alsó lépcsősort, a foltos aszfaltot, a betonszürke partfalat nézegethetjük. Ám ez az évtized változást hoz a folyó és a város viszonyában: első lépésként 2012-ben elkezdődik és 2014-ben befejeződik a belvárosi 2 kilométer hosszú – a klinikáktól a Bertalan hídig terjedő – szakaszon a partfal védelmi célokat szolgáló rekonstrukciója.

A történet: a szegedi önkormányzat a belvárosi védmű kezelőjeként nyújtott be 2009-ben pályázatot a KEOP-hoz, az Atikövizignek a központi koordinációs szerep jutott. A kétfordulós, uniós pályázat sikerrel zárult: 1,5 milliárd forintot nyertek, 321 millió forintot pedig a város ad. Az 1,821 milliárd forintból új védműrendszert alakítanak ki, ám ebből az összegből a Tisza-part teljes felöltöztetésére nem futja. (Eredetileg egy pályázat keretében mintegy 5 milliárd forintból szerettek volna mindent egyszerre megvalósítani.)

Élő kapcsolat lesz a város és folyója között.

A vélemények tere

Fórum Szegediensis, a vélemények tere címmel indult új beszélgetős sorozat az egyetem tanulmányi és információs központjában: az első rendezvényen csütörtök este a város megújuló Tisza-partjáról szólt, amelyen kíváncsiak voltak a civilek véleményére.

1880, 1974, 2012. A 2006-os 10 méter 9 centis vízszint döbbentette rá a döntéshozókat is arra, hogy nem lehet tovább halogatni a szegedi belvárosi védmű felújítását. Rések keletkeztek az 1970-es árvíz után, 1974–79 között épült beton partfalon, valamint átengedi a vizet a föld alatti, 1880-ban épült tégla támfal is. A 2006-os árvíz másik „hozadéka", hogy 2012-től Magyarországon először Szegeden alkalmazhatnak olyan mobil partfalat a védekezéskor, amelynek 30 év lesz a garanciája. Ugyanannyiba kerül, mint 300 ezer „egyszer használatos" homokzsák.

2012 első negyedévében indul a közbeszerzés, majd az év második felében a kivitelezés. Az árvízi emlékműtől a Belvárosi hídig csak „erősítenek": partfal alatti résfallal, valamint egy 60 centis, árvíz idején a védműre szerelhető mobil gáttal. Ugyanez történik a Belvedere és a Bertalan híd közötti részen is.

Egyedül a Stefánián bontanak: elemeire szedik szét és leemelik a mostani lépcsősor felső kétharmadát, helyén 10 méter mély vasbeton résfal készül a most meglévő támfal elé. A járdaszint megemelésével a mostani beton partfalból csak 40 centit kell levésni. Az 1 méter 20 centis korlát mentén állítják fel árvíz esetén a mobil gátat, mely alumínium támoszlopokból és vízszintes, gumilemezes szigetelésű elemekből áll. A támoszlopok rögzítő csatlakozásait a Stefánia járdájában rejtik el.

Ezek a tények, ezekre a munkákra van pénz. Vesmás Péter Ybl-díjas építész és a Tér és Forma teamje már évek óta dolgozik a Tisza-part megújításán. A Boszorkánysziget gondozott ártéri erdeje az épülő Science-park rekreációs- és portterülete lesz. A klinikák előtti keskeny zöld sáv a belvárost, a kilinikákat, az egyetemet és a szabadtéri játékokat kiszolgáló fedett parkoló zöldtetőjével szélesedik. Az árvízi emlékműtől a volt vasúti híd újszegedi hídfőjéig biciklis és gyalogos híd vezet.

A Roosevelt térnél ismét a korabeli Keszeg haltartó bárka, a Tiszán úszó halászcsárda és egy, a vízi életmódra buzdító bemutató lakóhajó horgoznyoz. Új csónakházakat is telepítenek a Tisza-partra. Felépül a régi és az új vízi bástya, a szegedi vár egykori építményei, amelyekre árvíz idején is ki lehet menni. A Stefánia-sétány parkosított rézsűvel, teraszokkal tagolt lépcsőkkel fut le az ártéri erdőkben honos fákkal szegélyezett Tisza-partig. Új hajóállomás épül, a Fokán pedig a hajókölcsönző Csónakda parti klub- és csónakházzal bővül. A rakpart rekonstrukció elemei térben, időben szakaszolhatók.