Megyeváltás: Mezőhegyes Csongrádba tart

Tucatnyi olyan település van hazánkban, amely a rendszerváltás óta megyét váltott. Keddi lapunkban beszámoltunk róla: erre készül Mezőhegyes is, amely egykor a makói székhelyű Csanád vármegyéhez tartozott, de az 1950-es megyerendezéskor Békéshez sorolták. Nemrég kérte a Csongrád megyéhez csatolást. Az 1989-ben városi rangot kapott, 5300 lelkes Mezőhegyes a mezőkovácsházi kistérség része, de a polgármester, [namelink name="Kovácsné Faltin Erzsébet"] azt mondja: gazdasági, emberi kapcsolataik a mai napig erősebbek a Csongrád megyei településekkel, mint Békés irányába. Bíznak a sikerben, népszavazást is fontolgatnak, de legfőbb reménységük a közigazgatási rendszer amúgy is zajló átszabása – ugyanakkor tény, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet nem kedvez az ilyen irányú változásnak.

A megyeváltás mégsem példa nélküli az ország rendszerváltás utáni történetében. Az eredménytelen próbálkozások mellett néhány sikereset is számon tartanak – igaz, egyik sem Csongrád megyében történt. Győr-Moson-Sopron megyéhez például Veszprém megyéből nem is egy, hanem összesen 11 település csatlakozott. Nem egyszerre persze, hanem három hullámban: Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992-ben, Bakonypéterd és Lázi 1999-ben, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány pedig 2002-ben. Utóbbi polgármestere, Németh Csaba elmesélte, a váltás mellett mindenekelőtt Győr közelsége és az ottani munkalehetőségek szóltak. Nem bánták meg a döntést, bár a falu első embere nem akart összehasonlítást tenni a korábbi időszakkal, akkoriban ugyanis nem ő vezette a falut.

Hozzánk földrajzilag jóval közelebbi példa Tiszaugé, amely 1999-ben egy eredményes népszavazás nyomán vált el Jász-Nagykun-Szolnok megyétől, és Bács-Kiskunhoz csatlakozott. A bő évtizede történt megyeváltás mérlege korántsem pozitív. Gulyás Lajos alpolgármester azt mondta, a falu ugyanúgy megyeszélen van, mint volt, a fejlesztések nemigen érnek ide, a munkahely sem lett több. A változtatás melletti egyik fő érv az volt, hogy Kecskemét felé jobb a buszközlekedés; annak idején sokan dolgoztak arrafelé, ma már kevesen. Ugyanakkor továbbra is Szolnokon keresztül tudnak kapcsolatba lépni például az összes közüzemi szolgáltatóval, és – minthogy Tiszaug az új megye egyetlen Tiszán túli települése lett – vízügyi szempontból is Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Csongrád megye illetékeseivel tárgyalnak, ha kell.