Szeged és környéke

2008.10.01. 19:30

Miért nem lett második szegedi Nobel-díj?

Szeged - A város nagyasszonya, második Nobel-díjasa lehetne, mégis kevesen ismerik a vásárhelyi születésű Banga Ilonát. Szent-Györgyi Albert közvetlen munkatársaként hozzájárult a szegedi professzor Nobel-díjas kutatási eredményeihez.

Újszászi Ilona

Banga Ilona is elnyerhette volna a következő Nobel-díjat, ha nem alakult volna ki az izomműködés titkát jelentő aktin felfedezésének elsősége körüli vita.

Egy törékeny nőnek döntő szerepe volt Szent-Györgyi Albert szegedi sikereiben. Banga Ilona, vagy ahogy a „prof" nevezte, Iluska első szegedi, s 17 éven át egyik legközvetlenebb és egyetlen női munkatársa volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 25 folyóiratcikket írtak közösen. A „prof" szellemes ötletei megvalósításában jó munkatársra talált Banga Ilonában.

Szent-Györgyi professzor és asszisztense, Banga Ilona Fotó: DM/DV

Szent-Györgyi professzor és asszisztense, Banga Ilona
Fotó: DM/DV

Közös cikk a C-vitaminról

Jelentős a szerepe Banga Ilonának abban, hogy a „prof" körüli csapatnak sikerült felfedeznie a C-vitamint. A fiatal kutatónő kész volt többször is megismételni egy-egy kísérletsorozatot, figyelni az eltérő részletekre, s ezekre magyarázatot találni. Banga Ilona Szent-Györgyi szerzőtársa volt a kristályos C-vitamin szegedi paprikából való nagyléptékű kinyerésének föltárásában és az azt leíró cikkben. E két tudományos felfedezésért kapta Szent-Györgyi 1937-ben a Nobel-díjat.

Szülő, keresztapa és a „nörsz"

Világra szóló sikert eredményezett az izomkutatás molekuláris alapjainak tisztázása is. A múlt század negyvenes éveiben „csúcsra járatott" Szent-Györgyi-csoportban Banga Ilonának jutott a legnagyobb feladat. Első ízben sikerült reprodukálni az izom-összehúzódást a feltárt szövetből preparált fehérjékkel az élő organizmuson kívül („üvegben", azaz in vitro), bebizonyítva, hogy ennek lényege két alapfontosságú protein, az aktin és a miozin kölcsönhatása a hozzá energiát szolgáltató adenozin-trifoszfát (ATP) és bizonyos ionok jelenlétében. A felismerés kulcsmozzanata egy addig ismeretlen fehérje-összetevő: az aktin felfedezése volt – magyarázta az Orvosi Hetilap-beli cikkében Juhász-Nagy Sándor. Ő is úgy véli: az aktint – mesterével karöltve – Banga Ilona fedezte fel. Pontosabban ő ismerte fel, hogy itt egy önálló, az összfehérje-kivonatról leválasztható proteinről van szó, amit Szent-Györgyi nevezett el, majd a munkába később bekapcsolódó Straub F. Brunó végezte el a végső preparatív tisztítást. Vagyis szerepük – nevük említésének sorrendjében – nagyjából a szülő, a keresztapa és az újszülöttet tiszta pólyába rakó nörsz szerepének felel meg.

Szent-Györgyi is ludas

Az aktin felfedezése mégsem hozta el a második szegedi Nobel-díjat, mert a szerepek megosztásában 1942 tavaszán nem sikerült megegyeznie a „szülőnek, a keresztapának és a nörsznek". Ebben Szent-Györgyi is ludas. Tudta, ő nem nyerhetett volna egy második Nobel-díjat, ugyanakkor úgy taktikázott, hogy a siker nagyobb lehetőségét látta a dinamikusan előre törekvő Straubban, mint a szerény, egyedül a kutatás szépségének bűvöletében élő Bangában, emberi és tudományos kvalitások tekintetében egyaránt legkiválóbb tanítványában – véli Juhász-Nagy Sándor. Az ügyről Szent-Györgyi sokáig nem nyilatkozott. De – Ralph Moss monográfiájában is kifejti – életének utolsó évtizedében – talán lelkiismeret-furdalását enyhítendő – Banga Ilona, legkiválóbb itthon maradt tanítványa érdemeit, illetve az aktin felfedezésében elsőségét nyilvánosan hangoztatta, erről még az akadémia elnökének is levelet írt, de a jóvátétellel elkésett.

Straub F. Brunó valóban fényes karriert futott be: a szocializmus idején a tudományos akadémia elnöke, sőt: a népköztársaság utolsó elnöke volt. Közben Banga Ilona, háttérbe szorult; pedig szakmájában bizonyította: önállóan is képes jelentős eredményekre.

Bekapcsolódott férje, Baló József érelmeszesedésre vonatkozó kutatásaiba, új, önálló irányt véve. Az emberi és állati hasnyálmirigyben felfedeztek egy új – a rugalmas kötőszöveti rostokat emésztő – enzimet, az elasztázt. A munka négy Natura cikket eredményezett pár év alatt. Banga Ilona – férjével együtt – 1955-ben megosztott Kossuth-díjban részesült, illetve a szegedi orvosegyetem neki ítélte elsőként (1986-ban) a Szent-Györgyi Albert-emlékérmet.

Az első egyetemi magántanárnő

Biokémikus, gerontológus, a biológiai tudományok doktora, Kossuth-díjas. Ez olvasható Banga Ilona neve mögött a tudománytörténeti lexikonban. De a Csongrád megyeieknek az is fontos, hogy ő a hódmezővásárhelyi vasdiplomás Banga Sámuel testnevelő tanár (1881–1972) leánya, aki szülővárosában, 1924-ben tett érettségi után 1924 és 1930 között a szegedi egyetem természettudományi karán, a bécsi egyetem filozófiai fakultásán és Debrecenben folytatott egyetemi tanulmányokat. Az egyetemi vegyészdoktori cím 1929-es megszerzése után 1930-tól dolgozott a szegedi egyetem orvos-vegytani intézetében. 1940-ben magántanári fokozatot kapott „az enzimek kémiája" tárgykörből, első nőként a szegedi egyetemen. Szeged ostroma és szovjet megszállása idején – Szent-Györgyi távollétében – sikerült megmentenie a világhírű orvosi vegytani intézet felszerelését – határozott intézkedéssel: az ajtóra magyarul és oroszul is kiírta: mérgező vegyszerek. 1946-ban címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki. A szegedi intézet kollektívájának is tagja volt 1947-ig, Szent-Györgyi végleges emigrációjáig.

Címkék#Szeged

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!