Milliós üzlet a világhálón

Malincsák János több hónapja dolgozik a 14,5 terabájtos szerver kódjának megfejtésén. Fotó: Karnok CsabaMalincsák János műhelyében legalább tizenöt számítógép porosodik a polcokon. Birodalmának ékessége az a 90 wincseszteres, közel 14,5 terabájtnyi illegális szerzői jog által védett tartalmat tároló szerver, ami néhány hónapja van birtokában. A szegedi férfi, mint igazságügyi informatikai szakértő próbálja megfejteni a szerver jelszavát, hogy elétáruljon a fővárosban lefoglalt adathordozókon található filmek, zenék és egyéb szoftverek tárháza. – Aki ebbe kezd, talán számít is arra, hogy egy idő után lebukik, hiszen a számítógépen lezajló adatforgalom nagysága előbb-utóbb felkelti a rendőrség figyelmét. A profi megosztók – akik az illegális tartalmakat hozzáférhetővé teszik a világhálón – ezért jelszóval védik értékeiket – mondja Malincsák János.

Ha a rendőrség birtokába jut valamilyen információ, hogy egy szerveren illegális tartalmat tárolhatnak, feladata a jogsértés megszüntetése, annak kivizsgálása. Ehhez el kell kobozni az adott gépet, aminek lefoglalásán az informatikai szakértő is részt vesz. Először a szolgáltató kerül képbe, hiszen ezek a gépek az interneten működnek. A szolgáltatók ilyenkor a hatóságok rendelkezésére bocsátják nyilvántartásukat, akik ezután konkrét címekre mennek ki.

Kettőtől nyolc év

A Btk. szerint aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió szervezetnek a műsorán, illetőleg film előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését jelentős vagyoni hátrányt okozva, illetve üzletszerűen követik el. A büntetés öt, illetve nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogok megsértésével különösen nagy, vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

Az illegális tartalmat megosztók gépeire általában nem magánlakáson, hanem szerverfarmon találnak, amit az elkövetők kifejezetten számítógépeik számára béreltek. Az illegális tartalom a magánfelhasználónak emeltdíjas SMS-sel vagy egy számlára való pénzbefizetéssel vehető igénybe. Megrendelése után egy jelszót kap, amivel elérhetővé válik a szerveren tárolt tartalmak letöltése. Hogy miért kell hónapokat eltöltenie a szakértőnek egy-egy jelszó feltörésével, mikor felhasználónak álcázva akár a hatóságok is kérhetnének azonosítót a szerver üzemeltetőjétől? – Ez felbujtásnak minősülne a rendőrség részéről, ezzel részesévé válna a jogsértésnek – hangzott a magyarázat.

Ha valaki zenét, filmet a saját szórakoztatására tölt le vagy ír ki, nem követ el szabálysértést. Nem ingyenes szoftvereket azonban még letölteni sem szabad. A megosztás pedig minden formában törvénysértő – mégis egyre népszerűbb. Malincsák Jánoshoz praxisa során egy olyan harminchárom winchesteres szerver is került, amiről utóbb kiderült, üzemeltetője hat hét után másfél milliós jövedelemre tett szert. De beszélt a „kenyérszerverként" országosan ismert és üzemeltetett szerver megbuktatásáról is: mikor lekapcsolták a hálózatról, Magyarországon egy rövid időre érezhetően lecsökkent az internetforgalom. Nemrég pedig, szintén a fővárosból, a műszaki egyetem hálózatán működött szerver érkezett hozzá, amin a szakértő több ezer szerzői jogdíjas zenét, filmet és szoftvert talált.

Az SZTE eszközei

Az egyetemi számítóközpont igazgatója elmondta, a szegedi egyetem hálózatán még nem akadtak illegális tartalmakat tároló szerverre. Scherer Ferenc rögvest hozzátette, az ilyen jellegű tartalmakat kiszűrni igen nehéz. Egymás között ugyanis nem tilos adatot vagy fájlokat cserélni, azok tartalmába belenézni viszont az hálózati menedzsereknek nincsen joguk. Ami mégis szemet szúrhat, az a hálózati forgalom indokolatlan növekedése: ha gyanúsan emelkedik, az egyetemnek megvannak a maga eszközei arra, hogy beazonosítsák a forgalmat lebonyolító számítógépet és annak pontos helyét.

Másodikok vagyunk

A hazai és nemzetközi felmérésekből kiderült, Magyarországon a legális tartalom-ipari veszteség 48,5 százaléka az interneten keletkezik, és hogy a magyar felsőoktatás államilag finanszírozott infrastruktúráját használó diákok az összes veszteség 41 százalékát generálják. Ezzel hazánk a világban a második helyen áll, az USA mögött (44 százalék) és Németország előtt (31 százalék).